Beigazolódott a piacok félelme az olasz költségvetési tervek kapcsán

A piacok nagy nyugtalanságára és az Európai Bizottság rosszallására az új olasz kormány első költségvetési javaslatában háromszor nagyobb hiánycélt javasolt a következő három évre, mint elődje.

A június elején hivatalba lépett, a hagyományos politikai elittel szemben politizáló koalíciós kormány heves viták után végül úgy döntött, hogy a költségvetési deficitet a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékában szabja meg 2019-re és a következő két évre. Az előző, baloldali kormány 0,8 százalékos hiánycélt vállalt a jövő évre, 2020-ra pedig az egyensúly megteremtését.

Az olasz államkötvények hozama jelentősen emelkedett pénteken, a milánói tőzsde irányadó indexe pedig zuhanórepülésre váltott a bankok árfolyamának meredek csökkenése miatt – némelyik pénzintézet kereskedését fel is kellett függeszteni a tőzsdei limit túllépése miatt. Az euró is megszenvedte a hírt, a dollárhoz képest jelentősen gyengült.

Bár a 2,4 százalék az uniós szabályok által előírt 3,0 százalékos küszöb alatt marad, az előző olasz kormány megígérte Brüsszelnek a költségvetési hiány csökkentését, hogy ennek révén mérsékelje a hatalmasra duzzadt államadósságot. Az adósság már 2300 milliárd euróra, a GDP 131 százalékára rúg, ezért az Európai Bizottság erős nyomást gyakorol az olasz kormányra, hogy tartsa kordában kiadásait, nehogy újabb adósságválság robbanjon ki az euróövezetben.

Az egységes európai fizetőeszközt használó 19 ország közül GDP-arányosan Olaszországnál csak Görögország halmozott fel nagyobb államadósságot.

Giovanni Tria gazdasági miniszter, aki pártoktól független, viszonylag konzervatív fiskális nézeteket valló szakember, azt javasolta, hogy a jövő évre 1,6 százalékban határozzák meg a hiánycélt, és aztán fokozatosan csökkentsék. Hosszú és kemény viták után azonban a kormányzó pártok vezetői legyűrték, arra hivatkozva, hogy teljesíteniük kell választási ígéreteiket, köztük a nagyvonalúbb nyugdíjrendszer bevezetését és a legrászorultabbak segélyének felemelését havi 780 euróra.

Az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga alkotta, június elején hivatalba lépett kormány többet akar költeni jóléti kiadásokra, adókat akar csökkenteni és erősíteni akarja az állami infrastrukturális beruházásokat. Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes szerint az új költségvetés ösztönözni fogja a gazdasági növekedést, emeli a jövedelmeket és azt eredményezi, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke csökkenni fog.

A Giuseppe Conte miniszterelnök által “ésszerűnek és bátornak” minősített költségvetési javaslat rosszallást váltott ki Brüsszelben. Pierre Moscovici gazdasági ügyekben illetékes biztos, aki robbanásveszélyesnek nevezte az olasz államadósságot, leszögezte, hogy tiszteletben kell tartani az euróövezet szabályait. “Elméletileg lehetségesek a szankciók, mert a szerződések ezt előírják. (De) én nem vagyok a szankciók híve” – mondta.

Az olasz költségvetés hiánya tavaly a GDP 2,4 százalékára rúgott, az idei évre pedig 1,6 százalék a cél, de egyelőre nem világos, hogy a 2018-as célt betartják-e.

Az olasz ellenzék ugyancsak elutasította a kormány javaslatát. Mariastella Gelmini, a Forza Italia egyik vezetője szerint a kormány “hihetetlen kockázatoknak teszi ki az országot, (…) s mindezt egy segélyprogram finanszírozása miatt”. Maurizio Martino, a balközép Demokrata Párt főtitkára azt hangsúlyozta, hogy euró százmilliárdokat jelent a hiány emelése, és ennek a fiatalok fizetik meg az árát.

A piacok véleményét jól tükrözi, hogy az olasz államkötvények a május végi kormányalakítási válság óta a legrosszabb napjukat könyvelhetik el, a hozamok 34-42 bázisponttal emelkedtek. A kétéves olasz államkötvények hozama 41 bázisponttal 1,19 százalékra, a tízéveseké pedig 35 bázisponttal 3,25 százalékra ugrott. A tízéves német és olasz államkötvények hozama közötti különbség 279 bázispontra emelkedett péntek délelőtt, és elemzők arra számítanak, hogy a következő két hétben 300 bázispontra nő a differencia.

A milánói tőzsde irányadó indexe, az FTSE MIB több mint 4 százalékos mínuszban állt péntek délután, eddigi napi minimumát, 20 502,50 ponton, 4,69 százalékos mínuszon ütött meg. A nap vesztesei az olasz államkötvények legnagyobb tulajdonosai, azaz a bankok, amelyek alindexe 6 százalékkal esett. A két legnagyobb bank közül az Intesa Sanpaolo 8,01 százalékos, az UniCredit pedig 8,23 százalékos veszteségben állt délután negyed négykor.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AFP

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás