Az Egyesült Államok nem tűri el, hogy a kínaiak militarizálják az általuk mesterségesen létrehozott szigeteket a Dél-kínai-tengeren – figyelmeztetett James Mattis védelmi miniszter.
Mattis egy szingapúri biztonsági konferencián beszélt arról, hogy az ilyen lépések aláássák a regionális stabilitást. Kína követeléseit az erőforrásokban gazdag Dél-kínai-tengeren számos nemzet vitatja.
Ugyanakkor Mattis tábornok dicsérte Pekinget az észak-koreai rakétaprogram és nukleáris aktivitás visszaszorításáért tett erőfeszítései miatt. Megjegyzéseit röviddel a ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után tette, ahol az Észak-Koreával szembeni szankciók bővítéséről döntöttek, válaszul az idén végrehajtott számos rakétakísérletre. Kína és USA között hetekig tartó tárgyalások után a BT egyhangúlag szavazta meg a szankciókat.
„Ellenezzük a mesterséges szigetek militarizálását és a túlzott tengeri követelések érvényesítését” – mondta Mattis beszédében.
„Mi nem fogadhatunk, és nem is fogunk elfogadni egyoldalúan kikényszerített változtatásokat a status quoban.”
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Rex Tillerson korábban figyelmeztetett, hogy az USA-nak egyértelműen jeleznie kell Kína felé, hogy egyrészt álljanak le a mesterséges szigetek építésével, másrészt pedig azt, hogy a már meglévő szigetekhez sem lesz szabad hozzáférésük.
A kínai külügyminisztérium erre annyit reagált, hogy Peking továbbra is határozottan védi jogait a régióban.
Szingapúrban azonban Mattis pozitív megjegyzést is tett az kínai-amerikai kapcsolatokra, mondván, hogy a két ország között előfordulhatnak súrlódások, azonban a konfliktus nem elkerülhetetlen.
A konferencián résztvevő ázsiai küldöttek között a legnagyobb kérdés azonban az volt, hogy az Egyesült Államok valójában mekkora szerepet vállal a jövőben ebben az egyre feszültebb régióban. A BBC tudósítója szerint Mattis tábornok igyekezett mindenkit megnyugtatni arról, hogy az USA nem fordít hátat Ázsiának.
A térségben több száz éve folyik a vita a kérdéses területekről, az elmúlt években azonban a feszültség folyamatosan növekedett. A szigetek és vizek egészére vagy egyes részeire igényt tart Tajvan, Kína, Vietnám, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei.
Kína ugyanakkor aktívan befolyásolja a fennálló helyzetet azzal, hogy – bár kitartóan tagadják – a zátonyokra mesterséges szigeteket építettek, hajóik pedig azokon a vizeken járőröznek, melyeket több ország is magáénak vall.
2016 júliusában a nemzetközi bíróság a kínai igények ellen döntött egy területi vita ügyében, amit a Fülöp-szigetek indítványozott, azonban Peking nem tartja tiszteletben a döntést.
A súrlódások aggodalomra adnak okot, a terület olyan gyújtóponttá válhat, ami a nagyhatalmak versengése miatt globális következményeket vonhat maga után.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: BBC