Amerikai hadihajó kóstolgatta a kínaiakat

Tizenkét mérföldnél közelebb hajózott egy amerikai hadihajó egy olyan mesterséges szigethez, amelyet Kína épített egy olyan zátonyon, melyet több ország is magának követel a Dél-kínai-tengeren – tudatták amerikai illetékesek szerdán.

A Mischief zátonyt Kínán kívül Tajvan, a Fülöp-szigetek és Vietnam is magának követeli, de a Kínai Népköztársaság 1995-ben elfoglalta, s azóta mesterséges szigetté alakította és katonai létesítményeket is épített rajta.

Több délkelet ázsiai ország, valamint az Egyesült Államok aggodalmukat fejezték ki a kínai militarizáció miatt a Dél-kínai tengeren, beleértve a leszállópályák építését mesterséges szigeteken. Kína ugyanakkor nemcsak a militarizációt, hanem a mesterséges szigetek létét is tagadja.

A Spratly-szigetekhez tartozó zátonyt a USS Dewey romboló közelítette meg, amely a térségbe vezényelt Carl Vinson repülőgép-hordozó kötelékébe tartozik. ENSZ-egyezmény alapján általában egy ország területi vizei legfeljebb 12 tengeri mérföldre terjedhetnek ki a partjaitól. Legutóbb Barack Obama elnöksége alatt, még tavaly októberben hajóztak ilyen közel amerikai hadihajók Kína által követelt területekhez, az Egyesült Államok azon törekvése keretében, hogy ne hagyja Pekingnek korlátozni a szabad hajózást stratégiai vizeken.

Kína közölte, hogy hadihajói figyelmeztették az amerikait, és diplomáciai úton tiltakozott az Egyesült Államoknál a lépés miatt. Peking kijelentette, hogy továbbra is határozottan ellenzi az úgynevezett szabad hajózás elvén végrehajtott műveleteket. “Az amerikai fél hibás lépése nem segítette elő a békét és a stabilitást, rontott a dél-kínai-tengeri helyzeten, amely pedig javulóban volt” – jelentette ki a kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén.

A szóvivő arra utalt, hogy Kína és a tengeren területeket követelő szomszédos országok között az utóbbi időben enyhült a feszültség, különösen a Fülöp-szigetekkel, amely Rodrigo Duterte elnöksége óta inkább Kína (és Oroszország) barátságát keresi, mint hagyományos szövetségeséét, az Egyesült Államokét.

Noha Donald Trump amerikai elnök igyekszik megnyerni Kína támogatását az észak-koreai nukleáris válság megoldásához, és emiatt a jó viszony fenntartása az érdeke, az amerikai haderőnek már régóta az az álláspontja, hogy a világ tengerei szabadon hajózhatók legyenek hadihajók által is, és ennek az elvnek függetlennek kell lennie a politikai megfontolásoktól.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »