Amerikai hadihajó kóstolgatta a kínaiakat

Tizenkét mérföldnél közelebb hajózott egy amerikai hadihajó egy olyan mesterséges szigethez, amelyet Kína épített egy olyan zátonyon, melyet több ország is magának követel a Dél-kínai-tengeren – tudatták amerikai illetékesek szerdán.

A Mischief zátonyt Kínán kívül Tajvan, a Fülöp-szigetek és Vietnam is magának követeli, de a Kínai Népköztársaság 1995-ben elfoglalta, s azóta mesterséges szigetté alakította és katonai létesítményeket is épített rajta.

Több délkelet ázsiai ország, valamint az Egyesült Államok aggodalmukat fejezték ki a kínai militarizáció miatt a Dél-kínai tengeren, beleértve a leszállópályák építését mesterséges szigeteken. Kína ugyanakkor nemcsak a militarizációt, hanem a mesterséges szigetek létét is tagadja.

A Spratly-szigetekhez tartozó zátonyt a USS Dewey romboló közelítette meg, amely a térségbe vezényelt Carl Vinson repülőgép-hordozó kötelékébe tartozik. ENSZ-egyezmény alapján általában egy ország területi vizei legfeljebb 12 tengeri mérföldre terjedhetnek ki a partjaitól. Legutóbb Barack Obama elnöksége alatt, még tavaly októberben hajóztak ilyen közel amerikai hadihajók Kína által követelt területekhez, az Egyesült Államok azon törekvése keretében, hogy ne hagyja Pekingnek korlátozni a szabad hajózást stratégiai vizeken.

Kína közölte, hogy hadihajói figyelmeztették az amerikait, és diplomáciai úton tiltakozott az Egyesült Államoknál a lépés miatt. Peking kijelentette, hogy továbbra is határozottan ellenzi az úgynevezett szabad hajózás elvén végrehajtott műveleteket. „Az amerikai fél hibás lépése nem segítette elő a békét és a stabilitást, rontott a dél-kínai-tengeri helyzeten, amely pedig javulóban volt” – jelentette ki a kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén.

A szóvivő arra utalt, hogy Kína és a tengeren területeket követelő szomszédos országok között az utóbbi időben enyhült a feszültség, különösen a Fülöp-szigetekkel, amely Rodrigo Duterte elnöksége óta inkább Kína (és Oroszország) barátságát keresi, mint hagyományos szövetségeséét, az Egyesült Államokét.

Noha Donald Trump amerikai elnök igyekszik megnyerni Kína támogatását az észak-koreai nukleáris válság megoldásához, és emiatt a jó viszony fenntartása az érdeke, az amerikai haderőnek már régóta az az álláspontja, hogy a világ tengerei szabadon hajózhatók legyenek hadihajók által is, és ennek az elvnek függetlennek kell lennie a politikai megfontolásoktól.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »