Oroszország felismerte, hogy a Nyugat aláaknázásának legjobb módja az, ha alulról közelít – azaz a Közel-Keleten keresztül. Lássuk, hogyan is történik ez.

Törökországnak szüksége van mind az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerekre, mind Washingtontól az F-35-ös vadászbombázókra - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte.

Bár megkezdődtek az USA és Kanada közötti kereskedelmi tárgyalások, az amerikai elnök leszögezte, hogy bármilyen egyezmény Kanadával csakis Washington feltételei alapján jöhet létre. A két- vagy háromoldalú (Mexikóval közös) tervezet szövegét a következő 30 napban küldik el a Kongresszusnak, majd az elnöknek ezután további 60 napja van azt aláírni a szabályok szerint - azaz még pár hét maradt a megegyezésre.

Van egy 1300 lelket számláló kis település Venezuelában, ami Nicolás Maduro elnök elmondása szerint a virtuális valuta innovációjának élvonalában helyezkedik el, lévén 5 milliárd hordónyi kőolajon csücsül - ezt szánják ugyanis a venezuelai kriptopénz fedezetéül. A gond csak az, hogy az itt élő emberek ebből mindeddig semmit sem láttak.

Az argentin központi bank 45 százalékról 60 százalékra (!) emelte az irányadó kamatot annak nyomán, hogy az éves infláció több mint 31 százalékra nőtt és a peso értékének több mint 20 százalékát vesztette el a dollárhoz képest az utóbbi két nap alatt.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a friss aktivitási adatok arra vallanak, hogy a török líra meredek értékvesztése és a pénzügyi kondíciók ehhez kapcsolódó erőteljes szigorodása miatt a török gazdaság már recesszióban van, és a visszaesés üteme várhatóan meredek ütemben gyorsulni is fog a következő hónapokban.

Felfelé módosította az amerikai GDP második negyedéves növekedésének ütemét a kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete szerdai második becslésében. 2005 után a legjobb évét zárhatja idén az amerikai gazdaság, legalábbis a növekedés mértékét tekintve - az államadósság szempontjából rosszabb a helyzet.

Az elmúlt évtizedben, miközben megszilárdította státuszát, mint regionális pénzügyi- és nemzetközi üzleti központ, az Egyesült Arab Emírségek szép csendben a közel-kelet egyik meghatározó katonai erejévé vált.

A török gazdaság az amerikai-török viszály következtében meredek lejtőre került, a líra masszívan értéktelenedik, de Németország nem szeretné végignézni Törökország összeomlását, így máris megkezdték a tárgyalásokat a pénzügyi segítségnyújtásról.

Japán népessége vészesen zsugorodik. Napjainkban körülbelül 127 millió ember él az országban, de ez a szám 2050-re várhatóan mintegy 102 millióra csökken, és ezután is folyamatosan tovább esik majd. A hasonló problémával küzdő fejlett nemzetek pedig árgus szemmel figyelik, hogy a szigetországnak vajon sikerül-e megoldania a problémát. Mindenesetre vannak erre vonatkozó alternatívák.

Ha Olaszországról van szó, manapság nem sok „amore”-t fedezhetünk fel a befektetők körében. Az alábbiakban négy diagram segítségével próbáljuk meg szemléltetni az egyre sürgetőbb problémát.

Az iráni parlament vasárnap menesztette Maszud Karbaszián gazdasági- és pénzügyminiszert, akinek felrótták, hogy nem volt képes megakadályozni a nemzeti deviza jelentős elértéktelenedését. A munkaügyi minisztert már korábban kirúgták, de az elbocsátások nem oldják meg az ország problémáit.

Az előrehaladás hiánya mellett Trump Kínát is okolja az észak-koreai leszerelési folyamat akadozásáért, azzal vádolva az országot, hogy a kereskedelmi viszály kirobbanása óta szándékosan nem működik együtt annak érdekében, hogy előnyhöz jusson a Peking és Washington között zajló kereskedelmi tárgyalásokon.

Az Európai Unió Iránnak nyújtott segélye "rossz időben küldött rossz üzenet" - szögezte le péntek este kiadott közleményében Brian Hook, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja. Izrael sem örül, Benjamin Netanjahu szerint az EU pénzét rakétákra fordítják majd Iránban, Szíriában, vagy bárhol a Közel-Keleten.