Szerbia már elkezdené a csatlakozási tárgyalásokat

Mivel Szerbia már eddig is hűen bizonyította elkötelezettségét az európai integráció iránt, immáron kizárólag Brüsszelen múlik, hogy az eddig megtett erőfeszítések ne bizonyuljanak hiábavalónak – jelentette ki Tomislav Nikolić az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Lettország külügyminiszterével, Edgars Rinkeviccsel folytatott megbeszélései során a Tanjug hírügynökség kormányzati források által is megerősített információi szerint. A csatlakozási fejezetek megnyitása azonban még az eddig vártnál is tovább csúszhat.

Az elnök meglátása szerint az EU egyértelmű és jelzésértékű lépései a tárgyalások mielőbbi megkezdésének érdekében nemcsak egyértelmű visszajelzés lehetne részéről a szerb nép iránti jóindulatának kifejezésére, hanem olyan jótékony energiákat is felszabadíthatna, amelyek segítségével immár elérhető közelségbe kerülhetne az új évezred belgrádi politikai elitjének régóta megálmodott víziója egy 21. századi modern, polgárainak jólétet és prosperitást biztosító államról. Ugyanakkor természetesen ez nem csak pusztán egyirányú kötelezettségeket feltételez, éppen ezért a szerb kormány folytatni kívánja a megkezdett utat a gazdasági és a jogi reformok tekintetében egyaránt.

Lett partnere, Rinkevics külügyminiszter teljes mértékben egyetértett vendéglátójával az elnöki hivatal által kiadott kommüniké szerint, reményét fejezve ki, hogy a csatlakozási tárgyalások mihamarabb megkezdődnek, ugyanis a szerb reformprogram eddig elért eredményei véleménye szerint egyedülállóak és figyelemreméltóak. Sajnálatos módon azonban további előrelépés június végéig, országának elnöksége alatt már nem várható, csak az idei év második felében luxemburgi, vagy legkésőbb 2016 első felében holland irányítás alatt.

A kétoldalú tárgyalásokon a felek nem hagyhatták figyelmen kívül Koszovó kérdését sem. A függetlenség esetleges elismerésének kérdésében Nikolić Belgrád konzekvens álláspontjának adott hangot, továbbra is egyértelműen elutasítva azt, mivel a most folyó párbeszédnek nem ez a végső célja, csak és kizárólag a feszültség csökkentése, valamint jobb életfeltételek biztosítása minden koszovói lakos számára, amely a szerb kormányzat alkotmányosan előírt kötelezettsége is. Vendége szintén elismerően szólt az enyhülési folyamat során eddig elért előrelépésről, külön kiemelve Szerbia jóhiszeműségét és aktív szerepét a térség stabilizálódásának megteremtésében.