Renzi EU-csúcs összehívását kéri a menekülttragédia után

Rendkívüli EU-csúcs összehívását kérte az olasz miniszterelnök, miután vasárnapra virradó éjjel hírek szerint mintegy 700 illegális bevándorló lelte halálát 110 kilométerre a líbiai partoktól. A történtek indulatos reakciókat váltottak ki, az EU „tétlenségét” kárhoztatva, elsősorban az EP, valamint az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNHCR) részéről is.

Szakértők megjegyzik, hogy ha a vasárnapi tragédia – amelyet egy illegális afrikai bevándorlókat szállító, túlterhelt és emiatt felborult hajó okozott – tényleg az első hírekben közölt arányokat ölti, akkor ez részint az egyik legsúlyosabb földközi-tengeri katasztrófává teszi a történteket, részint a múlt hétfői 400 halottat követelő hasonló esettel együtt egyetlen hét alatt több, mint ezer áldozat regisztrálását teszi majd szükségessé.

A brit Financial Times ennek kapcsán tudni vélte, hogy a jobb időjárás beköszöntével az elmúlt 10 napban mintegy 11 ezer menekült kísérelte meg az átkelést Líbia és a dél-olasz partok között.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök vasárnap rendkívüli csúcs összehívására szóló kezdeményezését jelentette be a migrációs válság megvitatására. (Hasonló követeléssel állt elő egyébként az ugyancsak olasz Gianni Pittella, az EP második legnagyobb politikai pártcsoportját alkotó szocialisták és demokraták frakciójának az elnöke is a nap folyamán.)

Renzi rövid nyilatkozatot tett közzé, amiben emlékeztetett, hogy embercsempészek százait tartoztatták már le, és emberek ezreit mentették ki a tengerből – a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint csupán idén közel 15 ezret -, és most úgymond arra kéri az európai partnereket, hogy „ne hagyjanak minket egyedül”.

EU-csúcs összehívását egyébként bármely tagállam vezetője kezdeményezheti, de a tényleges döntés az ügyben az Európai Tanács (EiT) állandó elnökének, Donald Tusknak a kezében van. Tusk szóvivője vasárnap este megerősítette, hogy érkezett hozzájuk ilyen igény, de mint fogalmazott, a lengyel EiT-elnök „nem döntött még” arról, vajon összehívja-e az EU-huszonnyolcak elsőszámú vezetőit.

Addig is, a téma hétfőn miniszteri szinten már terítékre kerül, lévén az EU-külügyminiszterek hétfői tanácsülésének az egyik egyébként is tervezett napirendi pontja Líbia és a líbiai válság lesz majd, annak minden következményével. (Az ülés levezető elnöke – ez esetben nem mellékes módon – a szintén olasz Federica Mogherini, külpolitikai főmegbízott). A földközi-tengeri tragédia hírére Dimitrisz Avramopulosz, belügyi EU-biztos is jelezte, hogy csatlakozik a hétfői luxembourgi ülés munkájához ennél a napirendnél.

A hír közlését követően több Európai Uniót hevesen bíráló nyilatkozat is napvilágot látott. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy „minden egyes nappal, amikor tétlenül nézzük, hogyan válnak emberek kiszolgáltatottá bűnözőknek és embertelen csempészeknek, és miként halnak meg útban Európa felé, saját fejünkre zúdítunk újabb vádakat”.

A Financial Times idézte Laurens Jollest, a UNHCR olaszországi képviselőjét, aki tehetetlenséggel és képmutatással vádolta az európai politikusokat, akik szerinte a választóiktól tartva inkább passzivitásba húzódnak.

Jolles aggasztónak tartotta, hogy még ahol van is bizonyos fokú közös gondolkodás, vagy kezdeményezés menekültügyben az EU-oldalon, ezek elsősorban az illegális menekültek kiszűrésével, visszatelepítésük módjaival, korai – még harmadik országbeli tartózkodásukat kísérő – regisztrációs lehetőségekkel foglalkoznak, nem pedig a bajba került menekültek kimentésével.

Sajtójelentések ez utóbbi kapcsán visszatérően felemlegették, hogy részben EU-nyomásra is az olasz hatóságok megszüntették a „Mare Nostra” nevű, nagy volumenű tengeri mentőakciójukat, és helyére a sokkal korlátozottabb, EU-által finanszírozott „Triton” őrjárat lépett. Hírek szerint az olaszok több forrást szeretnének kapni, vagy a Mare Nostra teljes körű felélesztésére, vagy a „Triton” kiteljesítésére.

Sok tagállam azonban úgy véli – brit lapok idézik például a brit külügyminisztérium e tárgyban képviselt véleményét -, hogy ha robosztusabbá teszik az európai tengeri mentőszolgálatot, akkor ez éppen, hogy ösztönzően fog hat az embercsempészetre.

Erre is reagálva jegyezte meg Laurens Jolles, hogy az ENSZ Menekültügyi ügynöksége attól tart, hogy az Európai Bizottság – a napokban esedékes új migrációs stratégiájában – ahelyett, hogy arra összpontosítana, miként lehet biztonságossá tenni átkelést az európai partok felé, azzal foglalkozik majd, hogy miként lehet feltartóztatni őket”.