Eurózóna: egyáltalán nem biztos, hogy váltanak a görögök

„Az egyetlen nyilatkozat, ami most számít, az a görög nép szavazata a január 25-i előrehozott parlamenti választáson”– ezzel a mondattal hárított el hétfőn minden, a Grexittel (Görögország eurózónából való esetleges kilépésével) kapcsolatos álláspontjára vonatkozó kérdést az Európai Bizottság. Brüsszelben ugyanakkor idézik az uniós szerződést, miszerint a valutauniós tagság „visszavonhatatlan”.

Nem kívánta kommentálni hétfőn az Európai Bizottság szóvivője a Der Spiegel német hetilap által vasárnap közölt értesülést, miszerint a berlini kormány már egyáltalán nem zárja ki és kezelhetőnek tartaná Görögország kilépését az eurózónából, persze amennyiben a január végi választások után hatalomra kerülő új athéni kormány megkérdőjelezné a hitelezőkkel kötött korábbi megállapodásokat.

A Bizottság szóvivője közölte, hogy „az egyetlen nyilatkozat, ami ebből a szempontból mérvadónak számít, az a görög nép szavazata a január 25-i előrehozott parlamenti választásokon”. Egyébiránt Brüsszelben továbbra is érvényesnek tekintik Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos december 29-i közleményét, ami így szólt: „A demokratikus folyamaton keresztül a görög nép újra döntést hoz majd a saját jövőjéről. A görög szavazók és a politikai vezetők Európa és a növekedésbarát reformok folyamata melletti kiállása lényeges előfeltétele Görögország prosperálásának az euróövezeten belül”.

A Der Spiegel cikke nagy vitát robbantott ki Németországban, ahol a kereszténydemokratákkal és a keresztényszocialistákkal nagykoalícióban együtt kormányzó szociáldemokraták vezetői siettek leszögezni, hogy senki sem kívánja azt, hogy Athén elhagyja a közös fizetőeszközt. „A német kormány, az Európai Unió és az athéni kormány célja is az, hogy benntartsa Görögországot az euróövezetben. Ezzel ellentétes terv nincs és nem is volt” – szögezte le Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke a Hannoverische Allgemeine Zeitungban megjelent interjújában. Korábban hasonlóan fogalmazott Michael Roth, az európai ügyekért felelős ugyancsak szociáldemokrata államtitkár.

A Der Spiegel által Angela Merkel kancellárnak és Wolfgang Schauble pénzügyminiszternek tulajdonított elgondolást a kancellár környezetében ugyanakkor senki sem cáfolta, igaz nem is erősítette meg. „Görögország a múltban megfelelt a kötelezettségeinek. A szövetségi kormány feltételezi, hogy Görögország továbbra is teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait” – jelentette ki Georg Streiter, a berlini kormány egyik szóvivője.

Elemzők rámutatnak, hogy természetesen Berlinben sem akarja senki Athén távozását az eurózónából. De, a kiszivárogtatással lehetett egy olyan szándék, hogy előre figyelmeztessék a közvéleménykutatások szerint vezető szélsőbaloldali Szíriza pártot, hogy amennyiben fenyegetéseiket valóra váltva fel kívánják rúgni a korábbi megállapodásokat és felhagynak az adósság visszafizetésével, az eurózóna tagjai nem fogják hagyni magukat zsarolni.

Megfigyelők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy egy esetleges görög válásnak az euróövezet más részeire való átgyűrűzésének hatásai, illetve ennek kockázatai jelentősen csökkentek a három évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a Grexit lehetősége komolyan felmerült. Azóta azonban számottevően változott a helyzet, hiszen egyrészt a német, francia és más bankok már megszabadultak a náluk lévő görög adósságtól (aminek nagy részét átvették az eurózóna tagjai, az Európai Központi Bank és az IMF), másrészt az euróövezet perifériáján elhelyezkedő országokban is stabilizálódott a helyzet. Mindebből az is következik, hogy Athén zsarolási potenciálja jelentősen csökkent.

Ettől eltekintve más megfigyelők szerint a görögök kipottyanása túl nagy kockázatot jelentene az euróövezet egésze számára. „A dzsinn kiszabadulna a palackból, amit nehéz lenne ellenőrzés alatt tartani” – idézte a Welt am Sonntag című lap Peter Bofingert, a német kormány gazdasági tanácsadó testületének egyik tagját.

Emlékezetes, hogy Alekszisz Ciprász, a Sziríza vezetője az elmúlt napokban többször is azt nyilatkozta, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan és azt át kellene rendezni. Megfigyelők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy amennyiben Ciprászék lemondanak az előző kormányok kötelezettségvállalásainak egyoldalú felmondásától (így az adósság visszafizetésének megtagadásától), akkor meglehetne találni valahogy a módját az adósság átstrukturálásának. Erre egyébként már korábban is volt példa a magánhitelezők felé fennálló görög adósság egy részének leírásával, vagy a hitelezők által nyújtott kölcsönök visszafizetésére adott határidő meghosszabbításával, illetve a kamatok csökkentésével.

A legtöbb közgazdász már jó ideje azon a véleményen van, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan és Athén aligha lesz azt képes maradéktalanul visszafizetni, így egy ponton óhatatlanul sort kell keríteni az adósság egy részének elengedésére vagy átrendezésére.

Az Európai Bizottságnál hétfőn emlékeztettek arra, hogy az EU-Szerződés 140-ik cikkének 3-ik paragrafusa kimondja, hogy „az eurózónában a tagság visszavonhatatlan”. Vagyis jogilag nincs lehetőség arra, hogy egy ország elhagyja az eurózónát. Más kérdés, hogy lehetnek olyan körülmények, amelyek között ez elkerülhetetlenné válhat. „A szükség törvényt bonthat” – idézik egyesek a régi szólást.

Abban a legtöbb közgazdász egyetért, hogy a görög gazdaság számára katasztrofális azonnali következményei lennének a drachmára való visszatérésnek. A görög fizetőeszköz ugyanis leértékelődne az euróval szemben, ami még jobban megnövelné a görög állam és a pénzintézetek külső, euróban nyilván tartott adósságait és elértéktelenítené a magánmegtakarításokat is. Arról már nem is szólva, hogy az ország nem jutna hitelekhez a pénzpiacokon.

Hosszabb távon ugyanakkor a kilépésnek lenne egy olyan hatása, hogy a görögök visszanyernék önálló monetáris és fiskális mozgásterüket, és a valuta leértékelésével javíthatnának a versenyképességi problémákon, amire az eurózónában nincs lehetőség. Ugyanakkor gazdasági elemzők szerint a görögök a kilépéssel sem spórolhatnák meg azokat a szerkezeti reformokat, amelyeket a pénzügyi támogatás fejében írtak elő számukra a hitelezők, legfeljebb az átalakítások tempóját lassíthatnák.