A Déli Áramlat is a Nabucco sorsára jut?

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn bejelentette, hogy az Európai Unió ellenkezése miatt Oroszország nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják. A Gazprom orosz állami energetikai cég közölte, hogy a Déli Áramlat-projektet le is zárták.

A Gazprom egy képviselője egy hete még úgy nyilatkozott, hogy december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat építése. Az orosz gázt Európa több országába, így Magyarországra is eljuttató vezetékrendszeren a tervek szerint 2015 végén indulhattak volna meg a szállítások. Teljes kapacitása évi 63 milliárd köbméter földgáz lett volna. Az elágazásokat nem számítva 2380 kilométer hosszú Déli Áramlat útvonalán nyolc kompresszorállomást építettek volna. A projekt összköltsége azonban az eredeti 16 milliárd euróhoz képest 7,5 milliárd euróval többe került volna, azaz 23,5 milliárd euróra emelkedett volna, orosz elemzők szerint elsősorban amiatt, hogy az amerikai szankciók miatt a Gazprom csak drágán juthat kölcsönhöz.

A Déli Áramlatban a közvetlenül érintett országok szakvállalatain kívül beruházóként és fogyasztóként érdekelt az olasz ENI energiacég, az Électricité de France villamos művek és a német BASF vegyiművek is. A BASF részvényes az Északi Áramlatban is, együtt a szintén német E.ON Ruhrgas-zal, a francia GDF-Suez energiacéggel és a holland Gasunie-vel. Az Északi Áramlat két párhuzamos ága 2011 és 2012 óta működik, Ukrajnát megkerülve szállítván orosz földgázt a Balti-tenger alatt egyenesen Németországba. Ukrajna – és Fehéroroszország – elkerülése lett volna a Déli Áramlat fő vonzereje is.

Az Európai Unió néhai Nabucco-projektjének „versenytársa”, az elvileg az európai fogyasztóknak szánt orosz földgáz szállítási útvonalainak diverzifikálását szolgáló Déli Áramlat története 2007. június 23-án kezdődött, amikor az ENI olasz energetikai társaság és a Gazprom egyetértési nyilatkozatot írt alá a Délkelet- és Közép-Európán áthaladó gázvezeték megépítéséről. 2008-tól kezdve éveken keresztül egyeztették a projekt jogi és gazdasági vetületeit. A Gazprom kétoldalú megállapodásokat írt alá a projektben való együttműködésről az érintett országok nemzeti szakvállalataival és közös vállalatokat alapított a gázvezeték adott szakaszának megépítésére és üzemeltetésére.

Az eredeti terv az volt, hogy a Fekete-tenger partján fekvő Anapa várostól indul a csővezeték, amely a Fekete-tengeren keresztül Bulgáriába vezet. A több mint 930 kilométer hosszú, a tenger fenekén húzódó vezetéket Várna közelében vitték volna fel a partra, majd onnan Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria és Olaszország területén húzódott volna tovább. Szerbiában építették volna ki a Horvátországba, illetve a boszniai Szerb Köztársaságba vezető mellékágat.

Idén április 29-én írták alá a Gazprom és az OMV osztrák energiakonszern vezetői a vezeték ausztriai szakaszának megépítéséről szóló emlékeztetőt, amelynek alapján mégsem Olaszországban lenne a Déli Áramlat végállomása, hanem az osztrák Baumgartenben. Az orosz sajtó akkor azt írta, hogy azt az elképzelést, miszerint a végső szakaszban az észak-olasz Tarvisióig vitték volna a Déli Áramlatot, a gázszállítási szerződések felülvizsgálatával kapcsolatos kockázatok miatt változtatták meg Moszkvában. Baumgartenben található a Közép-Európai Gázelosztó Központ.

Magyarország esetében 2009. március 10-én írták alá Moszkvában a magyar szakaszt megépítő vállalat alapításáról szóló együttműködési és a pusztaföldvári gáztároló fejlesztéséről szóló megállapodást. A Déli Áramlatban való részvényesi megállapodást 2012. október 31-én írta alá Budapesten Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom alelnöke.

A gázvezeték végleges nyomvonalát az idei év végére határozták volna meg, a tervek szerint a magyarországi szakaszt 2017-re adták volna át. A magyar nyomvonal 360-380 kilométer hosszú lehetett volna, a vezeték Röszkénél lépett volna be Magyarországra, majd a városföldi gázcsomópont érintése után Rajkánál hagyt volna el az országot az ausztriai Baumgarten felé. Az Országgyűlés november 3-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a közvámraktárakban tárolt földgáz értékesítését és a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzését is egyszerűbb szabályokhoz köti. A törvénymódosítás lehetővé tette volna a Déli Áramlat magyarországi építésének felgyorsítását.

A Déli Áramlat megépítését erősen hátráltatta az Európai Bizottság ellenkezése (is). Az Európai Parlament 2009-ben fogadta el a harmadik energiacsomagot alkotó jogszabályokat, és azóta folynak a viták a Déli Áramlat jövőjéről. Brüsszel az energetikai függetlenséggel érvel, a Gazprom viszont azokkal a megállapodásokkal, amelyeket a törvény elfogadása előtt kötöttek meg.

Bár az EU hivatalos politikája az energiafüggetlenség megteremtése Oroszországtól, számos EU-tagország vállalatai és politikusai továbbra is az orosz földgázt tartják a legelőnyösebbnek. Januárban az Európai Bizottság az orosz féllel közösen munkacsoportot alakított, hogy 2014 végéig létrehozza a Déli Áramlat projekt egységes, az uniós jognak megfelelő működési és jogi keretrendszerét, egyidejűleg lehetővé tegye a bilaterális kormányközi megállapodások fenntartását az egységesen kialakított módosításokkal.

Az EU folytatja a tárgyalásokat a gázvezetékről

Az Európai Bizottság folytatni akarja a tárgyalásokat a Déli Áramlat gázvezeték tervéről, függetlenül attól, hogy Oroszország hétfőn úgy nyilatkozott, eláll a beruházástól – közölte kedden Brüsszelben Maros Sefcovic, a Bizottság alelnöke.

A következő találkozót az érintett EU-tagországokkal december 9-ére tűzték ki – mondta el az uniós illetékes.

„A bizottság számos találkozó házigazdája volt, amelyeken igyekeztek olyan megoldást találni a projektre, hogy az teljesen megfeleljen az EU jogszabályainak” – írta közleményében a bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy az energiaellátás biztonsága elsőbbséget élvez a „folyton változó energiakörnyezetben”.