IEA: sokkal több kell az energia unióhoz

Addig nem is érdemes Energia Unióról ábrándozni, amíg a közép- és kelet-európai energiahálózat sűrűsége meg nem közelíti az északnyugat-európai szintet – szögezi le a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Európai Unióról hétfőn közzétett jelentése.

Megdicséri egy hétfőn közzétett átfogó jelentésben az Európai Uniót az energiapiacok liberalizálása és a klímaváltozás elleni küzdelem terén elért eredményeiért a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség.

Az IEA ugyanakkor kritikusan hozzáteszi, hogy az európai energiapiacok integrációja nagyrészt a kontinens északi és nyugati felére korlátozódik, és ameddig nem szövik át határkeresztező összekötők egész Európát, az EU nem fog rendelkezni egységes energiahálózattal, ami az Energia Unió alapjának számít.

A jelentés arra is rámutat, hogy a nagykereskedelmi piacok reformjával éles kontrasztban a kiskereskedelmi piacokat egyre jobban torzítja a tartós árszabályozás és a növekvő zöldterhek és díjak. Az energiaügynökség ajánlásában felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy vezessék ki a szabályozott árakat és a jelenleginél versenyképesebb kiskereskedelmi piacokat hozzanak létre, a fogyasztók erőteljesebb bevonásával a keresleti oldalon, az okos mérők és hálózatok elterjesztésével, továbbá a termékek és a tarifák jelenleginél nagyobb kínálata révén.

A jelentés emlékeztet rá, hogy 2013-ban a villamos áram szektorban még mindig 16, a gázszektorban pedig 14 EU-tagállamban alkalmaztak hatósági árakat a kiskereskedelmi fogyasztók számára. Magyarország is ezek közé tartozik.

A Nemzetközi Energiaügynökség ugyanakkor úgy véli, hogy Dél- és Kelet-Európában az ún. Déli Gázfolyosó mentén 2019 után építendő gázvezeték(ek) segítségével is elérhető a verseny fokozása és a jelenleginél nagyobb gázpiaci integráció.

A párizsi központú szervezet hangsúlyozza, hogy a tagállamok egymástól eltérő energiapolitikai mérlege és szénmentesítési módszerei miatt az EU 2030-as energia- és klímacéljainak eléréséhez erős Energia Unióra lenne szükség. „De, fogalmazzunk világosan: egy ilyen unió létrehozásához semmi köze egy vásárlói kartellnek. Ehelyett egy egységes energiapiacra és hatékony klíma- és energiapolitikára kell épülnie” – jelentette ki Maria van der Hoeven, az IEA vezérigazgatója.

Az energiaügynökség szerint ahhoz, hogy az EU csökkentse egyetlen forrástól való függőségét, tovább kell diverzifikálnia gáz- és olajellátását, és nem szűkítheti le a választható energiaforrásokat. Az atomenergiának, a szénnek, a nem konvencionális gáznak (más néven a palagáznak) és a kőolajnak továbbra is helyet kell kapnia az EU és a tagállamok energiamérlegében.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a következő tíz évben az EU visszavonultatja nukleáris áramtermelő kapacitásának a felét. A szervezet arra sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák az EU-szintű együttműködést a meglévő atomerőművek bővítésében, biztonságosabbá tételében és élettartamuk meghosszabbításában a legmagasabb biztonsági normák és szabályozói stabilitás biztosítása érdekében, ami nélkülözhetetlen a befektetői döntésekhez az atomenergiára szavazó országokban.