Huszonöt évvel ezelőtt omlott le a berlini fal

Az európai egyesülés jelképének nevezte a berlini fal ledöntését Angela Merkel német kancellár szombaton. Merkel maga a forradalmi órákban egyébként éppen szaunázott.

A fal ledöntése óta Berlin nemcsak Németország képét formálta, hanem „Európa hidegháború utáni egyesülésének szimbólumává vált” – közölte heti videóüzenetében Angela Merkel.

A kancellár üzenete egy nappal azelőtt hangzott el, hogy Berlin, illetve Németország hivatalosan megünnepli a fal 1989. november 9-i leomlásának 25. évfordulóját. Szombat este a német nemzeti galériában egy, az évfordulón rendezett konferencia megnyitóján pedig az mondta a kancellár, hogy Berlin történelmet írt. „Az emberek szabadság utáni vágyát nem lehet huzamosabb ideig elnyomni” – fogalmazott Angela Merkel, aki egyébként Kelet-Németországban született és nőtt fel.

Angela Merkel a berlini fal 25 évvel ezelőtti leomlását egyébként egy kelet-berlini szaunában élte meg.    

Az NDK-ban felnőtt, akkor 35 éves Merkel abban az időben a kelet-berlini tudományos akadémia fizikusa volt. Szavai szerint a televízióban látta, hogy Günther Schabowski bejelenti az utazási korlátozások azonnali hatállyal történő feloldását az NDK valamennyi állampolgára számára.

Rögtön felhívta Templinben élő édesanyját, és annyit mondott neki, hogy figyelje az eseményeket, mert valami történni fog. Visszaemlékezett arra is, hogy a család – bár nemigen hitt benne – egy ízben megfogadta: ha a fal egyszer majd nem létezik többé, közösen elmennek Nyugat-Berlin egyik leghíresebb útján, a Kurfürstendammon lévő Kempinski Hotelbe, ahol osztrigát esznek majd. 25 évvel később elismerte, hogy erre végül mégsem került sor.

A Schabowski-bejelentés november 9-én délután még nem hozta különösen lázba a mai kancellárt, aki a televíziós nyilatkozat után este 6 óra körül barátnőjével – mint minden csütörtökön – egy kelet-berlini szaunába ment. Amikor 9 óra körül eljött onnan, már látta, hogy az emberek özönlenek át Nyugat-Berlinbe, és a Bornholmer Strasse-i átkelőnél ő is csatlakozott a tömeghez.

Nyugat-Berlinből Hamburgban élő nagynénjét akarta felhívni telefonon, de nem volt nyugati pénze. Ezután egy ideig teljesen ismeretlen emberekkel ünnepelt együtt, majd egy nyugat-berlini család lakásában kötöttek ki, ahonnan telefonálhatott.

Később azonban már nem tartott a többiekkel, mert – ” fegyelmezett ember lévén” – másnap korán kellett munkába állnia. Éjszaka fél kettő körül ért haza, miután megitta első nyugat-berlini sörét, amely egy dobozos sör volt, és különösebb emléket nem hagyott benne.

November 10-én délután testvérével, Irenével azonban visszatértek Nyugat-Berlinbe, és végigsétáltak a Kurfürstendammon.

Fényekkel emlékeznek Berlinben

Az 1989. november 9-én ledöntött fal belvárosi nyomvonalán 6888 fehéren világító léggömböt rögzítettek 3 méter magas állványokon. A Fényhatár (Lichtgrenze) című installáció az évfordulós ünnepség leglátványosabb eleme.

Az egymástól néhány méterre álló léggömbök sora 15 kilométer hosszan kanyarog az újraegyesített Németország újjászületett fővárosában az egykori határzár helyén, a Bornholmer Strasse-i volt határátkelőtől – amelyet 25 éve elsőként nyitottak meg a tömeg nyomására – egészen a leghosszabb megmaradt falszakaszig, a világhírű East Side Gallery-ig. A fehéren fénylő léggömböket az ünnepség csúcspontján, vasárnap este engedik majd fel a magasba.