Cigánypolitika: fogalma sincs a kormánynak, mit kellene tenni

Lesújtó véleménnyel vannak a romaügyi szakértők a kormány romapolitikájáról. Úgy néz ki, további két évet sikerült elherdálni, alig volt pozitívan értékelhető lépés a szakterületen, írja az Új Szó.

A roma kisebbséget érintő 10 legfontosabb kormányintézkedésből négy négyesnél rosszabb osztályzatot kapott, és mindössze kettőt tartottak „dicséretesnek” a Milan Šimečka Alapírtvány által felkért szakértők. Az átlag 3,54 lett. A romaügyi biztos „munkásságának” utolsó 12 hónapját négyesre értékelték – az átlag 3,71 lett.

A legrosszabb értékelést két olyan esemény kapta, amelyre Peter Pollák romaügyi biztosnak ugyan nem sok ráhatása volt, de nem is nagyon tiltakozott a kormány, illetve a kormányzati képviselők lépései ellen. Az egyik a szepsi rendőrségi razzia. A sokak szerint indokolatlan és eredménytelen akció során a kommandósok több embert megvertek, engedély nélkül tartottak házkutatásokat, jogtalanul tartóztattak le és hallgattak ki embereket. Az akciót a rendőrség belső ellenőrzése ugyan rendben lévőnek találta, az ügyész azonban eljárást indított. Ezt az esemény átlagosan 4,85-ös osztályzattal értékelték a szakemberek.

A másik 4,85-ös átlagot az ombudsman jelentéseire adott kormányzati válasz kapta. Jana Dubovcová első, a szepsi rendőrakcióra vonatkozó rendkívüli jelentését a parlament meg sem hallgatta, a többség határozatban dolgoztatta volna át. A szakértők meglehetősen rossz osztályzatot adtak azokra az intézkedésekre is, amelyeket Peter Pollák (OĽaNO) romaügyi kormánybiztos a roma reform alappilléreinek tart. Ilyen például a szociális segély feltételül szabott havi 32 óra közmunka, amely 4,49-es átlagot kapott. Peter Pollák biztos szerint ez az intézkedés motiválóan hatott. „Ötezer olyan embert eltávolítottunk a szociális rendszerből, akik feketén dolgoztak” – jelentette ki a biztos. Zuzana Balážová, a roma kutatóközpont képviselője szerint azonban ez az intézkedés többet ártott, mint használt.

„Megerősítette az embereknek azt a véleményét, hogy a romák nem akarnak dolgozni” – magyarázta álláspontját Balážová. Rudolf Chmel (Híd), a parlament emberi jogi bizottságának elnöke alkotmányos szempontból is aggályosnak tartja az intézkedést, de emellett pénzügyi kifogásai is vannak. „A koordináció mintegy 9 millió euróba kerül, ezt az összeget jobban is fel lehetett volna használni” – jelentette ki Chmel.

A legjobbnak értékelt intézkedés – 2,08-as átlag – a Roma közösségek atlaszának frissítése volt, amely pontosan mutatja, mely régiók szorulnak segítségre. Peter Pollák már jelezte, hogy a 2014–2020 közti időszakban a roma projektekre fenntartott mintegy 380 millió eurós uniós támogatás felhasználása során ezeket az adatokat fogják alapvetően figyelembe venni. A másik az egészségügyi asszisztensek programja 2,16-os átlaggal, amely jelenleg mintegy 200 egészségügyi asszisztenst foglalkoztat, akik a roma telepek higiéniai viszonyait javítják.