Lavrov: Ukrajna semlegessége „alapvető ügy” Moszkva számára

Ukrajna semlegessége „alapvető kérdés” Moszkva számára, az ennek megváltoztatására irányuló erőfeszítések mögött pedig az Egyesült Államok áll, amelynek az a célja, hogy éket verjen Oroszország és Európa közé – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton.

Lavrov az Ukrajna semleges státusának megváltoztatását előirányzó törvénytervezetről szólva úgy fogalmazott, hogy az el nem kötelezettség képviseli legjobban „az ukrán nép, a környező országok és az európai biztonság” érdekeit.

A kérdéses törvénytervezetet – amely a semlegesség feladása mellett az ukrán NATO-csatlakozás felújítását tartalmazza – a múlt hónapban nyújtotta be Arszenyij Jacenyuk kormánya. A miniszterelnök az utóbbi időben gyakran hangoztatta, hogy Ukrajna biztonsága csak a NATO-hoz való csatlakozás által biztosítható az „orosz agresszióval” szemben, bár az atlanti szövetség szeptember eleji csúcsértekezletén elzárkózott az ukrán csatlakozás lehetőségétől.

„Számunkra (a semlegesség) alapvető kérdés. (Jacenyuk) nem saját állama érdekeit képviseli, hanem azokét, akik viszályt akarnak szítani az ukrán és az orosz nép között, és éket akarnak verni Oroszország és Európa közé. Ez elsősorban Washington érdeke, az Egyesült Államok nem is titkolja ezt” – mondta az orosz diplomácia vezetője egy tévéinterjúban.

Elemzők már hosszú ideje hangoztatják, hogy az ukrán válsággal kapcsolatos orosz magatartást elsősorban az motiválja, hogy Moszkva nem hajlandó a NATO „befolyási övezetébe” engedni Ukrajnát.

Lavrov az interjúban visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy Moszkva ütközőzónát vagy orosz befolyás alatt álló szakadár államot akar létrehozni Kelet-Ukrajnában. „Ez butaság, ami (…) csak a közvéleményt becsapni akaró lázas agy szellemi terméke lehet” – mondta.

Kijev és a NATO szerint Moszkva nemcsak pénzeli és felfegyverzi a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, hanem az orosz reguláris erők is részt vesznek a kelet-ukrajnai harcokban.

Ismét választanak Oroszországban, ezúttal az elcsatolt Krímben is

Egy év elteltével ismét egy napon választanak Oroszországban kormányzókat, köztársasági elnököket, polgármestereket, regionális törvényhozási, valamint helyi közgyűlési vagy önkormányzati képviselőket.

A választások vasárnap lesznek. Erre az úgynevezett egységes szavazónapra tűzték ki a márciusban elcsatolt Krím félsziget parlamentjének és Szevasztopol város közgyűlésének megválasztását is.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség kommentárja szerint Oroszország történetében a legátfogóbb választásokat bonyolítják vasárnap. Több mint 50 millió állampolgár 84 közigazgatási egységben több mint 6 ezer különböző szintű választáson élhet voksolási jogával.

Tizenegy régióban soros, 19-ben előre hozott kormányzóválasztást, 14 közigazgatási egységben, közöttük az Oroszországi Föderáción belül létező több kis köztársaságban és nagy területen parlamenti választást tartanak. A különböző szintű képviselői helyekért több mint 111 ezren indulnak.

Moszkvában, ahol tavaly szeptemberben főpolgármestert választottak, most a fővárosi közgyűlés képviselőire szavazhatnak a helyiek.

2006-ban vezették be az egységes szavazónapot Oroszországban. Eleinte kétévente rendezték meg, tavaly óta azonban évente tartják ugyanazon a napon a különböző szintű választásokat.