Uf Wiederluege Europa!

Fuck the EU! – szól a Brüsszelnek címzett üzenet, ezúttal azonban nem Victoria Nuland amerikai külügyértől, hanem a svájciak többségétől. A vasárnapi svájci népszavazás eredményeképp új időszámítás kezdődik a bevándorlóknak, szigorú kvótarendszerrel és határellenőrzéssel. A város-vidék harcát (ismét) utóbbi nyerte, ha csak 20 ezer szavazattal is. Az EU pedig figyelmeztet, hogy a szabad mozgás korlátozásának akár Schengen és a gazdasági-kereskedelmi engedmények láthatják kárát. Azt pedig már a pénztárcájukon fogják érezni a jó helvétek. De legalább nem lesznek tömött villamosok.

Ismét összejött a Svájci Néppártnak (SVP). Az emlékezetes mecset-tilalom után most vasárnap, ha csak kis többséggel is, de újabb komoly célkitűzését tudta megvalósítani a svájci jobboldali-konzervatív párt: a tömeges bevándorlás megakadályozását. A svájciaktól szokatlanul magas részvételi arány mellett a választásra jogosultak 50,3 százaléka támogatta az SVP javaslatát, az ország viszont minden tekintetben megosztottá vált. Kiéleződtek a város-vidék, illetve a német-francia területek közötti különbségek.

A II. világháború végétől számítva (néhány év kivételével) folyamatosan nőtt a bevándorlók aránya a többségi társadalomhoz képest Svájcban. A svájci állami statisztikai hivatal felmérése szerint 2012-ben a lakosság 23 százaléka rendelkezett migrációs háttérrel. A legnagyobb bevándorlói csoportokat az olaszok és a németek képzik (15-15 százalék), de az utóbbi néhány évtized liebling vendégmunkásai, így a portugálok, a törökök, az egykori jugoszláv utódállamokból érkezők, vagy épp Srí Lanka-iak is szép számmal vannak képviselve Svájcban. Az alpesi országban viszont a többetnikumú lét, a többnyelvűség a mindennapi élet része, lévén ők nem egy kultúrnemzetet, hanem egy akaratnemzetet (Willensnation) képeznek, vagyis saját akaratukból alkottak egy nemzetet. Ez az akarat viszont egyben nem akarást is jelent: a németet beszélők nem akarnak Németországhoz, a franciát beszélők nem akarnak Franciaországhoz csatlakozni, és így tovább. Miért? Mert nekik így jó! Értsd, jól megy a soruk!

Annyira jól, hogy már a szakértők között sem kétséges az a megállapítás, hogy Svájc jelentősen profitált a bevándorlásból. Az igen jól, rengeteg hálózattal kiépített svájci munkaerőpiacnak köszönhetően a gazdaság folyamatosan bővült, a munkanélküliség rekordmélységben volt, mindemellett pedig a népességszám 2012-ben a történelem során először elérte a 8 millió főt, ami az évi 80 ezer bevándorlónak is köszönhető volt. Az ország tehát szépen fejlődött, és ez meg is látszott egyes városok, például Zürich látképén: sikkes belvárosi lakások, magas irodaházak, új éttermek épültek. Az itthon sajnos igen jól ismert Shilquai, azaz a zürichi piros lámpás negyed a kivételek közé tartozott.

Ilyen közegben érkezett a svájci konzervatívok kezdeményezése, amely hamar meg is kapta a szükséges támogatást ahhoz, hogy kiírják a népszavazást. Az SVP – kampányában – a túlzsúfolt tömegközlekedésre, az agyonhasznált autópályákra és a bevándorlók által „széttelepült” országra helyezte a hangsúlyt, az igazi üzenet azonban mindvégig (tudatosan) rejtve maradt: nem akarjuk, hogy a bevándorlók elvegyék a jólétünket. Ha pedig odavész a svájciak jóléte – és a helvétek a németek vagy a franciák életszínvonalán kényszerülnek élni –, akkor mi értelme az egész Willensnation-nak?

Az SVP üzenetére pedig úgy tűnik, vevő volt a svájciak többsége. Kis érdekesség egyébként, hogy pont azok a térségek szavaztak leginkább a bevándorlás szigorítása mellett – tehát lényegében a vidék –, ahol a bevándorlók aránya átlagosan 10-15 százalék, vagy az alatti. Ezzel szemben a nagyvárosokban – Zürich, Bázel, Genf – mind a nemek győztek, holott igazából őket kéne hogy érintse az SVP által emlegetett tömött villamosok kényelmetlensége.

A svájci szövetségi kormány, vagyis a Bundesrat máris reagált a szavazás eredményére. Simonetta Sommaruga igazságügyi miniszter szerint a svájci kormány még az idén beterjeszt majd egy törvényjavaslatot a tömeges bevándorlás kapcsán, noha a törvények szerint a kormánynak három éve lenne a cselekvésre. A belföldi események reagálásán túl Bern nagy valószínűséggel elküldi majd diplomata-hadseregét a belga fővárosba, hogy bilaterális úton próbálja meg rendezni az ügyet az EU-val.

Brüsszel máris nemtetszését fejezte ki a vasárnapi eredmények láttán. A szokásos uniós ejnye-bejnyének ezúttal azonban komoly következményei lehetnek. Amennyiben a svájci kormány maradéktalanul teljesíti a választók többségének akaratát – márpedig muszáj neki –, akkor Svájcnak kényszerűen fel kell bontania az EU-val kötött, a személyek szabad mozgására kötött egyezményt. Ez pedig nem működhet „cherry picking” alapon svájci részről, lévén egy komplett csomagról van szó. Tehát ha lépnek a svájciak, úgy ugrik Schengen, valamint egy sor légiközlekedésre, mezőgazdaságra, kutatásra, energiagazdaságra vonatkozó egyezmény is. Annak pedig Svájc gazdasága fogja komoly kárát látni. Így tehát az SVP saját csapdájába esett: a svájciak jólétének csökkenésétől való félelmétől vezérelve végül is saját tervezete fogja a svájciak jólétének csökkenését eredményezni. A helyzetet tisztázván így talán láthatjuk a Svájci Néppárt valódi üzenetét, mely kísértetiesen egybecseng az amerikai diplomataasszony cseppet sem szofisztikált mondandójával…

Molnár Tamás Levente

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »