Háborúban hallgat a jog

Négy év után először tartottak múlt szerdán szenátusi bizottsági meghallgatást Guantánamó bezárásáról, de továbbra sincs megegyezés a létesítmény felszámolásáról – számol be a Los Angeles Times.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően George W. Bush elnök meghirdette a terrorizmus elleni háborút, és utasítást adott egy börtön kialakítására a kubai amerikai haditengerészeti támaszponton a terrorista szervezetek tagjainak fogvatartására. A fogvatartottakkal szembeni jogsértések, kínzások és visszaélések vezettek ahhoz, hogy a Barack Obama 2009-ben, elnökségének második napján végrehajtási utasítást adott ki a börtön bezárásáról.

A létesítmény felszámolása azonban megtorpant, és a börtön jövőjének kérdése a politikai napirenden ragadt.A megtorpanás oka a politikai akarat hiánya. A fogolytábor kérdése ugyanis erősen megosztja párthovatartozás alapján a Kongresszust, amely a rabok Amerikába szállításának megtiltásával, illetve bíróság elé állításuk megakadályozásával, évek óta ellehetetleníti a börtön bezárását.

Az albizottság ülésén felszólaló republikánus Ted Cruz és Mike Pompeo szenátorok szerint viszont a korábban már szabadon engedett guantánamói foglyok 28%-a ismételten kapcsolatba került terrorista cselekményekkel, amerikai börtönökben való elhelyezésükkel pedig amerikai életeket veszélyeztetnének, ezért Guantanamónak tovább kell működnie. Cruz kifejtette, hogy a kubai fogolytábor a legjobb opció, amíg egy jobb, életképes stratégiát ki nem dolgoznak az amerikai polgárok meggyilkolásán fáradozó terroristák ellen. Cruz azt is megjegyezte, hogy Obama politikája ahhoz a téves meggyőződéshez vezetett, hogy „a radikális iszlám terrorizmus elleni hosszú és nehéz küzdelemben most már vehetünk ki szabadságot.”

A meghallgatáson felszólalt az iraki katonák képzéséért 2003-2004-ben felelős Paul Eaton tábornok is, aki kifejtette, hogy az USA készen áll a visszaeső terroristák kockázatának kezelésére. Később megjegyezte, hogy Guantánamó „toborzó eszköz” a terroristák számára, és működése ártott az amerikai nemzetbiztonságnak.

A bizottság meghallgatta Stephen Xenakis nyugalmazott dandártábornokot, pszichiátert is, aki úgy fogalmazott, hogy a február óta a börtönkörülmények ellen éhségsztrájkkal tiltakozó rabok kényszeretetése is sérti a jogaikat és az „orvosi etikát”.

A szenátorok mindenesetre továbbra sem jutottak kompromisszumra a kérdésben. Az elnöknek ugyan lenne jogköre, hogy a Kongresszust megkerülve, felhatalmazza a védelmi minisztert a rabok átszállíttatására harmadik országokba, de Obama ezzel a lehetőséggel még nem élt. Lépéseket azonban tett a kérdésben. Kinevezte Clifford Sloant, hogy újraindítsa a Guantánamó bezárására felállított külügyminisztériumi hivatalt. Megbízta a Védelmi Minisztériumot, hogy jelöljön ki egy helyszínt az Egyesült Államokban, ahol felállhat egy törvényszék a háborús bűncselekmények kivizsgálására. Ugyanakkor az elnök még nem jelölt ki egy követet, aki a harmadik országokkal a foglyok átszállításáról tárgyalna. Vannak tehát jelek a haladásra, de az évek óta tartó politikai patthelyzet Guantánamó körül erősen kikezdi a börtön és a jogsértések átmeneti jellegét.