A fiatalok 64 százaléka részt venne az EP-választáson

Az európai fiatalok közel kétharmada azt tervezi, hogy szavazni fog a jövő évi európai parlamenti választásokon – közölte az Európai Bizottság egy nagyszabású európai közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve. Magyarországon alacsonyabb a szavazási hajlandóság, ráadásul nálunk az EU-átlagnál többen gondolják azt is, hogy a szavazat nem változtat semmin.

A 2009-es európai parlamenti választásokon a szavazásra jogosult EU-állampolgárok 43 százaléka ment el szavazni. A voksolási hajlandóság szavazásról-szavazásra csökken: 2004-ben 45, 1999-ben 50 százalékos részvételt regisztráltak. Bár a szakértők szerint egyelőre még korai megmondani, hogy a tendencia folytatódik-e, az Európai Bizottság megrendelésére készült nagyszabású közvélemény-kutatás viszont megerősítheti ezt.

A testület egyelőre csak a fiatalok körében mérte fel a szavazási hajlandóságot. A 27 tagállamban megkérdezett 15-30 év közötti állampolgárok 64 százaléka valószínűsítette, hogy el fog menni voksolni a 2014. május 22-25. között rendezendő európai parlamenti választásokon. Ebből 28 százalék határozottan biztosra mondta a részvételét, a többi pedig úgy vélte, minden bizonnyal voksolni fog. Az életkori magyarázat szerint Ausztriában 16 év fölött lehet voksolni, ezért ott a 15 évesek körében is érdemes volt felmérni a preferenciákat.

A bizottsági magyarázat szerint a fiatal állampolgárok általában a szüleiknél kisebb arányban mennek el szavazni, és egyre kevésbé elégedettek azzal, ahogyan az európai politika működik. Ezzel szemben a fiatalok körében mégis relatíve magas részvételi hajlandóság mutatkozik, ami Brüsszel szerint arra utal, hogy a 30 év alattiak több beleszólást szeretnének Európa működésébe. Mindezzel együtt a fiatalokban sokkal élénkebben él az európai identitástudat, mint más korcsoportban.

A 64 százalékos uniós átlag mögött nagy szórást mutatnak a tagállamok. Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Olaszországban, Írországban, Luxemburgban és Máltán a fiatalok 75 százaléka, vagy annál is több valószínűsítette, hogy ott lesz jövő májusban a szavazóurnáknál, amikor EP-képviselőket kell választani. Cipruson, Görögországban, Észtországban, Csehországban és Szlovéniában viszont a 15-30 év közöttiek legfeljebb 55 százaléka venne részt a választásokon.

Magyarországon a fiatalok 57 százaléka hajlana arra, hogy voksoljon az EP-választásokon, 22 százalékuk pedig biztosan meg fogja ezt tenni – derül ki a közvélemény-kutatásból. A távolmaradók 42 százalékos aránya is megoszlik: 15 százalékra tehető azok aránya, akik biztosan nem mennek el szavazni, míg uniós átlagban a fiatalok mindössze 11 százaléka maradna távol az urnáktól.

A választások iránt nem érdeklődő fiatalok 67 százaléka gondolja úgy Magyarországon, hogy a szavazata nem változtatna semmin sem (EU-átlag – 64%). 56 százalékukat egyszerűen nem érdekli a politika (EU-átlag 47%); 48 százalékuk nem érzi magát kellően felvértezve információkkal ahhoz, hogy felelősségteljes döntést tudjon hozni (EU-átlag 61%). Utóbbihoz kapcsolódik, hogy az európai uniós ismereteket tesztelő kérdésre (Igaz-e, hogy az EP-képviselőket az állampolgárok közvetlenül választják?) a magyarok 56 százaléka helyesen felelt, míg átlagban az uniós fiataloknak mindössze 47 százaléka válaszolt helyesen, igennel.