„Szótlan” maradhat a brit diplomácia?

Csökkentheti a brit külképviseletek nemzetközi hitelességét, ha Nagy-Britannia vezető diplomatái között továbbra is csökken azok száma, akik több nyelven is folyékonyan beszélnek – figyelmeztet brit képviselők egy, a napokban közzétett jelentése. Egyre több olyan diplomata szolgál ugyanis a brit külügyi szolgálatban, akit nyelvismerete helyett egyéb szakmai kvalitásai miatt alkalmaztak az adott poszton. A brit Külügyminisztérium nem kívánja figyelmen kívül hagyni a problémát: újraindítja a minisztérium saját nyelvoktatási rendszerét.

Egyre csökken a több nyelven is magas szinten tudók aránya a brit diplomaták között – jelezte a brit alsóház Külügyi Bizottságának napokban kiadott jelentése. A szerzők úgy vélik, nagyobb súlyt kellene helyezni a nyelvismeretre az előléptetési feltételek sorában – a vezetői állások esetében is – mivel ez „tekintélyt parancsolóan” hatna külföldön.

A Külügyminisztérium előző évi teljesítményéről szóló jelentés szerint a diplomáciai testület különböző pozíciói esetében az előléptetések elbírálásánál elsősorban  általános kompetenciákat vizsgáltak, úgymint a vezetői és szervezői képességek.

A Külügyi Bizottság állítja, bár ezek a képességek is fontosak a diplomaták számára, szerintük a minisztériumnak meg kellene fontolnia, hogy változtasson az előléptetések feltételein, nagyobb súlyt fektetve az érintettek nyelvi képességeire.

A bizottság által megkérdezett korábbi nagykövetek kiemelték a helyi nyelv ismeretének fontosságát a kiküldetés során, egyikük úgy fogalmazott, a nyelvi kompetenciák szerepének bármilyen csökkentése „szörnyű hiba” lenne. „Bizonyos állomáshelyek esetében a helyi nyelv kellő ismeretének hiánya korlátozhatja a pozíciót betöltő személy hitelességét,” állítja a jelentés.

A jelenség oka többek közt az is lehet, hogy – ellentétben például a magyar diplomáciai testülettel – a brit vezető diplomaták az angol világnyelvi szerepe miatt nincsenek rákényszerülve arra, hogy további nyelveket sajátítsanak el a felek közti kommunikáció megkönnyítése érdekében.

A brit Külügyminisztérium válaszképpen bejelentette: újraindítja saját nyelvoktatási rendszerét, amelynek keretén belül évente 1000 diplomata sajátíthat el idegen nyelveket. William Hague brit külügyminiszter úgy nyilatkozott, 50 százalékkal növelték a nyelvi képzésre fordított összegeket. A külügyminiszter arra számít, a változtatásoknak köszönhetően 2010-hez képest 40 százalékkal fog emelkedni a mandarin és arab nyelven tudók, valamint 20 százalékkal a spanyol és portugál nyelven beszélők aránya a külföldi állomáshelyeken.