Új divatot teremt-e a ciprusi mentőcsomag?

Az EU praxisában először a bankoknak, tulajdonosaiknak, hitelezőinek és tehetősebb ügyfeleinek kell állniuk az újratőkésítés teljes költségeit. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy Ciprus egyedi eset marad-e vagy egy új „divat” megteremtője lesz?

Még napokig eltarthat, amíg megemészti a világ a ciprusi pénzügyi mentőcsomagot, amelyről hétfőre virradóra állapodott meg a ciprusi kormánnyal az EU-ból, az IMF-ből és az Európai Központi Bankból álló nemzetközi trojka.

Az új terv, amiről az elsővel ellentétben már nem kell külön szavaznia a ciprusi parlamentnek, több lényeges ponton is eltér az előzőtől, ami nagy nemzetközi botrányt kavart. A legfontosabb különbség, hogy az uniós betétbiztosítási szabályok által védett 100 ezer euró alatti, kisbetétekhez nem nyúlnak hozzá, sem adó formájában, sem másképpen. Nem ússzák meg ugyanakkor veszteség nélkül a két legnagyobb ciprusi bank elsődleges hitelezői, az úgynevezett biztosított kötvénytulajdonosok, ami nem volt része a nicosiai parlament által elutasított első mentőcsomagnak.

Ha a múltkori tervvel (és a kisbetétesek megsarcolásával) átléptek egy Rubikont, ez a megállapítás más okból erre a csomagra is igaz. Először fordul ugyanis majd elő a válságkezelés kezdete óta, hogy az adófizetők (és az állam) helyett teljes egészében egy ország bankrendszerére (jelen esetben a két legnagyobb hitelintézetre) hárítják a csőd elkerülésének költségeit, mégpedig úgy, hogy a bankoknak, és a befektetésükkel kockázatot vállaló részvényeseiknek, hitelezőiknek és tehetősebb, 100 ezer eurónál nagyobb betéttel rendelkező ügyfeleinek kell majd állniuk a számlát.

Az Eurócsoport (és valószínűleg az IMF) által Ciprusnak felajánlott 10 milliárd eurós kölcsönből egyetlen centet sem fordítanak majd a szigetország tönk szélére jutott bankjainak feltőkésítésére. A pénzből ehelyett a ciprusi állam működésének költségeit finanszírozzák majd a 2016-ig tartó 3 éves program időtartama alatt.

Egyelőre nem tudni, hogy a ciprusi megoldás új divatot teremt a bankmentésekben, vagy –akárcsak a görög mentőakció esetében – egyedi esetről van szó. Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke mindenesetre a Reuters hírügynökségnek adott hétfői nyilatkozatában mintha az első változatot erősítette volna meg, amikor arról beszélt, hogy a bankok szerkezetátalakítás (jelen esetben szanálás) útján történő feltőkésítése „mintapélda lehet” az egész eurózóna számára. Ezzel viszont azt sugallta, hogy a jövőbeni banki mentőcsomagok esetében nem érezhetnék magukat biztonságban a 100 ezer euró feletti betéttel rendelkezők. Dijsselbloem ügyetlenre sikerült nyilatkozata azonnal meg is rendítette a piacokat, és a spanyol és az olasz hozamok emelkedni kezdtek.

A holland pénzügyminiszter nyílván erre reagálva este egy rövid közleményt adott ki, leszögezve, hogy „Ciprus specifikus eset, olyan kivételes kihívásokkal, amelyek a tegnapi megállapodásban rögzített bail-in intézkedéseket tettek szükségessé. A makrogazdasági kiigazítási programok az érintett ország helyzetéhez vannak szabva és nem modellekre vagy mintákra épülnek” – igyekezett megnyugtatni a kedélyeket az Eurócsoport elnöke.

Ami a hétfőn hosszas és időnként drámai (a ciprusi elnök többször lemondással fenyegetőzött) egyezkedés után megszült ciprusi csomagot illeti, az alábbi fő elemekből áll.

Az ország második legnagyobb bankját, a Laikit a részvényesek, a kötvénytulajdonosok és a nem biztosított betétesek teljes bevonása mellett haladéktalanul szanálják.

A Laikit kettébontják, egy jó és egy rossz bankra. A jó bankot a kisbetétesek 7 milliárd euróra becsült megtakarításaival beolvasztják az ország legnagyobb bankjába, a Bank of Cyprus-ba (BoC).

A rossz bankot idővel szanálják (lényegében felszámolják), és ez elviszi majd a nagybetétesek 100 ezer euró feletti megtakarításainak egy közelebbről nem ismert részét, de az sem kizárt, hogy egyesek minden pénzüket elbukják majd.

A BoC nem csak a Laiki kisbetéteit veszi át (kb. 7 milliárd euró), de azt a 9 milliárd eurós adósságot is, amivel a Laiki tartozik a ciprusi jegybanknak és azon keresztül az EKB-nak a rendkívüli likviditási támogatásért (fedezet ellenében feltétlen likviditási hitelnyújtás rendkívül kedvező kondíciók mellett).

A BoC-ot a Laiki jó bank átvitt eszközeiből és „betétet részvényre” cseréből újratőkésítik. A folyamat során a nem biztosított nagybetéteseknek is veszteséget kell majd elkönyvelniük (és a részvényeseknek és kötvénytulajdonosoknak is). Hogy mekkorát, arról nem szól a fáma, de sajtójelentések 40 százalékos elvonásról szólnak.

Ezt követően az Európai Központi Bank kormányzó tanácsa a megfelelő szabályokkal összhangban likviditási hitelt biztosít a BoC-nak. A konverziót úgy hajtják végre, hogy a tőkemegfelelési mutató a hároméves program végére elérje a 9 százalékot.

Az említett két bankon kívül a többi, kisebb bankban elhelyezett betétekhez egyáltalán nem nyúlnak hozzá.

Az egész akció a bankok átstrukturálásáról múlt pénteken hozott törvény alapján megy végbe, így a most elfogadott mentőcsomagról nem kell még egyszer szavaznia a ciprusi parlamentnek.

A trojka által Ciprusnak felajánlott 10 milliárd eurót az állam költségeinek finanszírozására fordítják majd, de nem a bankok feltőkésítésére.

A trojka tudomásul vette a ciprusi kormány által a tőkeáramlás (pénzfelvétel és pénzátutalás) korlátozására hozott intézkedéseket, amelyek átmenetiek lesznek, de hogy meddig tartanak, azt nem lehet tudni.

A csomag további adóemeléseket is előirányoz, a társasági adó kulcsának emelését és a tőkeműveletekre forrásadó kivetését.

Politikai körökben sokkal jobb visszhangja volt a mentőcsomag második verziójának, mint az elsőnek. Szakértői körökben ugyanakkor már kevésbé optimisták.

„Összességében ez egy rossz alku Ciprus és a ciprusi lakosság számára” – szögezte le gyorselemzésében a londoni székhelyű Open Europe think tank. A szervezet azt jósolja, hogy a ciprusi GDP valószínűleg összeomlik majd, főleg azért, mert a tőkeáramlás korlátozása akadályozni fogja a gazdaság működését. A ciprusi GDP 55 százalékának megfelelő 10 milliárd eurós kölcsön az Open Europe szerint fenntarthatatlan szintre viszi majd fel az államadósságot, miközben az ezt kísérő megszorító politika növelni fogja a munkanélküliséget és társadalmi feszültségeket okozhat.

„Nagy az esélye annak, hogy Ciprus „zombigazdasággá” válhat, amely az eurózóna és a jegybank finanszírozásától függ majd, és kevés reménye lesz a növekedésre” – jósolja nem éppen optimistán a londoni think tank.