Nem fogad el semmilyen uniós szankciót az MSZP elnöke „a magyar kormány hibás lépései miatt”– jelentette ki Brüsszelben a szocialista párt elnöke, miután az Európai Parlament elnökével, a szocialista frakcióvezetővel, valamint több uniós biztossal is találkozott. Mesterházy Attila azt mondta, EP-képviselőik nem fogják támogatni a 7-es cikk szerinti eljárás esetleges megindítását, illetve semmi olyan kezdeményezést, amely uniós forrást, vagy szavazati jogot vonna meg Magyarországtól.
A Magyar Szocialista Párt nem fogadja el, hogy az Európai Unió bármilyen forrás-, vagy szavazatmegvonással járó szankciót vezessen be Magyarország ellen. A párt elnöke Brüsszelben hat uniós biztossal, valamint az Európai Parlament elnökével, és a szocialista EP-frakció vezetőjével találkozott kedden és szerdán, látogatásának célja pedig az elmondása szerint az volt, hogy meggyőzze az uniós politikusokat: „az Európai Unió semmilyen formában nem büntetheti Magyarországot a kormány hibás és téves lépései miatt”.
Mesterházy Attila kedden Neelie Kroes médiaügyi, Maros Sefcovic intézményközi ügyekért felelős EU-biztossal, valamint Hannes Swoboda szocialista frakcióvezetővel, szerdán pedig Martin Schulz EP-elnökkl, és Michel Barnier, Andor László, Johannes Hahn és Stefan Füle uniós biztosokkal találkozott. Elmondta, hogy az MSZP semmilyen szankciót nem támogat az Európai Unión belül, és „egyetlen eurócentet sem lehet elvonni azért, mert a kormány téves politikai döntéseket hoz, és Magyarországot nem lehet azért büntetni, mert egy miniszterelnök folyton harcolni akar a szövetségeseinkkel”.
Ennek megfelelően a pártelnök arra kérte a magyar szocialista EP-képviselőket, hogy az Európai Parlamentben ne támogassanak semmilyen olyan kezdeményezést, amely az EU alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítására, vagy a kohéziós pénzek megvonására vonatkozna. Mesterházy Attila szerint ezt a problémát otthon kell lerendezniük a magyaroknak, mégpedig kormányváltással.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy „önként csatlakoztunk az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz, vállaltuk ezek alapszabályában leírt normákat, tehát ha a kormány megsérti ezeket az elveket, ne csodálkozzunk, hogy ezeket számonkérik”. Szerinte nem megsértődni kell ezen, hanem kijavítani a hibákat, és adott esetben elnézést kérni. Hozzátette, hogy a kormánynak kérnie kellene a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg: a negyedik alkotmánymódosítás összhangban van-e az EU-normákkal és alapelvekkel. Martonyi János külügyminiszter egyébként már múlt héten jelezte, hogy a kabinet megkérte a testületet a vizsgálatra.
A BruxInfo kérdésére válaszolva a szocialista pártelnök elmondta, sem a brüsszeli tárgyalásain, sem az elmúlt hónapokban nem érzékelte a Magyarországot bírálók részéről, hogy kettős mércét alkalmaznának, de az elfogadhatatlan lenne, ha ez lenne a helyzet – mondta. Mesterházy Attila hozzátette azt is, hogy nem találkozott sehol olyan állítással, hogy Magyarország elszigetelődött volna az EU-n belül. Azt mondta, sokkal inkább szolidaritást, segítőkészséget és rokonszenvet tapasztalt. Az aggodalmak pedig szerinte egyértleműen a kormány politikájával kapcsolatosak.
Azt mondta, hogy az uniós biztosok nem reagáltak érdemben az uniós szankciókkal kapcsolatos kijelentésére, de mint mondta, ezt nem is várta tőlük, hiszen ezzel félő, hogy egy pártpolitikai vitába ártanák bele magukat.
Mesterházy Attila a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben azt mondta, kérte a képviselőiket, hogy próbáljanak meg minél több pénzt kicsikarni Magyarország számára és minél nagyobb rugalmasságot elérni, de a végén támogatniuk kell a képviselőknek a hétéves uniós költségvetést.
A BruxInfo kérdésére kifejtette azt is, hogy nem rendült meg a bizalma a magyar szocialista EP-képviselőkben. Mesterházy Attila biztos abban, hogy a következő EP-választáson a párt a jelenlegi négynél több mandátumot szerez, a listán „nemcsak a most dolgozóknak lesz helye, hanem újabb személyiségek is részt fognak venni a brüsszeli munkában”.
Kitekintő / Bruxinfo.eu