Az EP lezártnak tekinti a bónuszvitát, a Tanács nem

A várakozásokkal ellentétben mégsem zárta le teljesen a bankok szemben támasztott tőkekövetelményekről szóló dossziét kedden a pénzügyminiszteri tanács, miután brit kérésre technikai módosításra kerülhet sor a bankárok sikerdíját korlátozó rendelkezéseken. Az EP jelezte, hogy nem lát okot semmilyen módosításra.

Formailag teljesült az ír elnökség elképzelése, amikor az uniós tagállamok pénzügyminiszterei keddi találkozójukon politikai megállapodásra jutottak a bankokkal szemben támasztott tőkekövetelmények Európai Parlamenttel kitárgyalt módosításáról. Az örömbe ugyanakkor némi üröm vegyült, amikor kiderült, hogy a Tanács néhány technikainak nevezett ponton kiigazítást kér a képviselőtestülettel múlt héten kötött kompromisszumon.

A bankárbónuszok korlátozását érintő technikai módosítással a pénzügyminiszteri tanács megfigyelők szerint Nagy-Britannia számára tenné elviselhetőbbé a keserű pirulát, miután London lényegében egyetlen országként elutasította a parlamenttel a bankárok számára kifizethető sikerdíjakat korlátozó megállapodást. Az ülés végérre ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a britek ebben a kérdésben egyedül maradtak, mivel a megállapodás eléréséhez a szavazatok minősített többsége szükséges.

Az ír elnökségre vár most a feladat, hogy az Európai Parlamenttel elfogadhassa a kiigazítást, ami a bónusz feltételein változtatna némileg. A képviselőkkel kötött alku értelmében a banki üzletkötők a sikerdíjuk 25 százalékát csak egy ötéves időszak végén kaphatnák meg. A módosítás értelmében ebbe az összegbe az inflációt és a kockázatokat is belekalkulálnák, gondoskodva arról, hogy ne csökkenjen a bónusz értéke.

Michel Barnier, az EU belső piaci biztosa leszögezte, hogy a kért módosítás érdemben nem változtatna a sikerdíj összegén, csupán egy pótlólagos rugalmasságot jelentene. Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a bankárok változatlanul maximum éves fizetésüknek megfelelő összeget vághatnának zsebbe bónuszként, amitől csak akkor lehetne felfelő eltérni, ha a részvényesi közgyűlés meghatározott arányban külön így rendelkezik.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azonban első nyilatkozatában nem sok megértést mutatott a tagállamok kérése iránt. „Mély sajnálkozással veszem tudomásul, hogy a Tanács nem volt képes megállapodni a banki tőkekövetelményekről szóló rendeletről. A parlamenti tárgyalók megítélése szerint a jogszabály valamennyi aspektusáról megállapodás született, így a bónuszokról is” – jelentette ki Schulz, hozzátéve, hogy a testület áprilisi plenáris ülésén mindenképpen sort ejt a végszavazásra.

Michael Noonan ír pénzügyminiszter szerint ugyanakkor a Tanács teljesítette, amit ígért a parlamentnek, és szállította a politikai megállapodást.

A belső piaci biztos hangsúlyozta, hogy a tőkekövetelményeket nemzetközi szinten rögzítő Bázel 3 egyezmény minden pontjáról teljes egyetértés volt a Tanácson belül. Az egyetlen vitás pont, a bankárok javadalmazása ugyanakkor nem képezi részét a bázeli szabályoknak.

Az ülésen az is kiderült, hogy egyes tagállamoknak túl rövid lenne a jogszabály átültetésére adott hat hónapos határidő (praktikusan az év végéig), ezért hosszabb időt igényeltek.