Szolidaritást kér Németország a menekültek miatt

Nagyobb szolidaritást kért az uniós tagállamoktól az EU-ba érkező menekültek befogadása kapcsán Németország és az Európai Bizottság. A Bajor Szabadállam brüsszeli képviseletén rendezett konferencián ismét elhangzott, minél előbb ki kell építeni a Közös Európai Menekültügyi Rendszert, a tagországok többségének pedig segítenie kellene azokat az államokat, amelyek küzdenek a menedékkérők tömegével.

Az Európai Unióban menekültstátuszért folyamodó külföldiek 90 százaléka 10 tagállamban adja be a kérelmét, és ezekben az országokban szeretne letelepedni – ez volt a visszatérő érv a nagyobb szolidaritás mellett a brüsszeli bajor nagykövetségen rendezett szerdai menekültügyi konferencián. A zömében német felszólalók mindegyike arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy Németországra óriási menekültügyi nyomás nehezedik, ezt pedig több módon is lehetne enyhíteni.

Kétségtelenül Németország is azon 10 ország között van, amelyben aránytalanul magas a menedékkérők száma. Szakértői magyarázatok szerint a jó körülmények, a szociális rendszer, a munkalehetőségek és a gyorsabb ügyintézés érdekében választják sokan Németország mellett Svédországot, Hollandiát, Belgiumot, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot, Ausztriát, Görögországot és Lengyelországot.

Az augsburgi menekültügyi hivatal igazgatója elmondta, 2010 és 2011 között 26 százalékkal nőtt a menedékkérők száma. Eddig el tudták helyezni a menekülteket, de mostanra megteltek a kapacitások – mondta Maximilien Rauscher. Szerinte a bevándorlással kapcsolatos növekvő ellenérzések is nehezítik a helyzetet. Példaként említette Rauscher, hogy a szélsőjobboldali politikai erők majdnem megakadályoztak egy menekültbefogadó állomás létesítését.

Monika Hohlmeier néppárti európai parlamenti képviselő szerint nem is csoda, hogy ellenérzések vannak, pláne, ha általánossá válik az, ami az egyik német városban, ahol egy sportközpontot kellett átmenetileg bezárni és menekültállomássá alakítani.

Kérdés persze, hogy mennyire segítene azon tagországok nagyobb szolidaritása, amelyek nem kapnak sok menedékkérelmet. Fogja-e például egy pakisztáni Szlovákiát választani Svédország helyett, mert az szolidáris a többi tagállammal? Monika Hohlmeier szerint, ha az egész Európai Unióban egységes szabályok lennének érvényben, jobban eloszlanának a terhek. Ehhez az kellene, hogy a tagállamok végre megállapodásra jussanak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kiépítéséről.

A bonyolult, több jogszabályból álló csomag két eleméről még nincs meg a végső megállapodás, noha az Európai Tanács korábban 2012 végét jelölte meg a tagállamok számára, mint a közös rendszer kiépítésének határidejét. A két jogszabály a menekültügyi eljárások egységes minimumszabályairól, valamint az Eurodac bűnügyi ujjlenyomat-adatbázis menekültügyi felhasználási feltételeiről szól.

A Közös Európai Menekültügyi Rendszer lényege az lenne, hogy a menekülteket – függetlenül attól, hogy hol folyamodnak menedékjogért – ugyanolyan ellátásban kell részesíteni, ugyanolyan körülmények között, ugyanolyanok lennének minden tagállamban az elbírálási feltételek, ugyanazt jelentené mindenhol a menekültstátusz, és azonos határidőket kellene alkalmazni mindegyik tagországban. Vagy legalábbis minimális előírásokat határoznának meg az EU-n belül, ezektől minden tagország eltérhetne, de csak „felfelé”, azaz a menedékkérők számára kedvező irányban.

A menedékkérők számát csökkenteni lehetne akkor is, ha kevesebb illegális bevándorló érkezne az Európai Unió területére, kívülről ugyanis könnyebb elutasítani egy kérelmet – hangzott el a konferencián. Márpedig a görög-török határ nem megfelelő őrzése miatt illegális bevándorlók ezrei érkeznek évről-évre az EU területére. Ezt a görög kormány polgári védelmi szervezetének főtitkára is elismerte, emlékeztetett viszont arra, hogy ősszel nagyszabású akciótervet fogadott el az athéni kabinet a határellenőrzés minőségének javítására.

Ezek között van az Eurodac rendszer használata, az Evrosz határfolyóra kitelepített határőr-hajók, a tervezett határvédő kerítés megépítése és egy elektronikus határvédelmi rendszer. Ezek segítségével 90 százalékkal csökkentjük majd az illegális bevándorlók arányát – ígérte Patroklosz Georgiadisz.