Egyenlő bánásmódot az eurózónán kívülieknek

Egyenlő elbánást sürgetett az eurózóna és az övezeten kívüli országok számára a német pénzügyminiszter a majdani egységes bankfelügyeletben. Wolfgang Schäuble francia kollégájával együtt az Európai Parlament gazdasági szakbizottságának vendége volt, de a képviselők nem kérdezték a tárcavezetőt a német kancellár vasárnapi nyilatkozatáról, amely szerint hamarosan az eurózóna tagállamainak is le kell nyelniük a görög adósság egy részét.

A német pénzügyminiszter próbálta lehűteni a kedélyeket az európai bankfelügyeleti mechanizmus felállításával kapcsolatban. Noha az Európai Tanács októberi ülésén a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy 2013. január 1-jéig az Európai Unió elfogadja az ezt biztosító jogszabályi keretet, de Wolfgang Schäuble az Európai Parlament gazdasági szakbizottságának ülésén elmondta, „túl nagyok az ezzel kapcsolatos várakozások”.

Az uniós pénzügyminiszterek praktikusan a december 4-i, keddi ülésükön tudnának megállapodni az SSM felállításához szükséges jogszabályokról, ezzel kapcsolatban viszont a német tárcavezető nem tűnt bizakodónak. Bár a reményei szerint a tagállamok megállapodhatnak egy tárgyalási mandátumban, ami alapján a Tanács soros elnöksége elkezdheti az informális háromoldalú egyeztetéseket az Európai Parlamenttel, de mint mondta, nem biztos benne, hogy valóban lesz egy közös álláspont.

Mint ahogyan a német kormány korábban többször is hangsúlyozta, a jogszabály-alkotói munka minősége sokkal fontosabb annak sebességénél, ezért Schäuble visszatérően utalt arra, hogy nem feltétlenül lenne probléma, ha a tagállamok csak jövőre tudnának megállapodni az egységes bankfelügyeleti mechanizmus működési szabályairól, az ugyanis ténylegesen csak 2014-ben kezdené meg az euróövezeti bankok felügyeletét.

A német pénzügyminiszter szerint az SSM kapcsán két tényezőt kell szem előtt tartani: egyrészt azt, hogy az Európai Központi Bank, amelynek égisze alatt működne a felügyeleti mechanizmus, független maradhasson. Másrészt pedig azt, hogy világosan váljon el az EKB monetáris politikai és bankfelügyeleti tevékenysége.

Wolfgang Schäuble azt is sürgette, hogy az eurózóna tagországok és a jelenleg még kívül lévő tagok azonos feltételek mellett vehessenek részt a felügyelet munkájában. „Nem akarjuk, hogy tovább növekedjen a távolság a 17-ek és a 10-ek között, sőt, semmilyen formában nem szeretnénk megnehezíteni az euróövezeten kívüli 10 tagország dolgát” – fogalmazott a német tárcavezető.

Arra viszont nem lát lehetőséget a német pénzügyminiszter, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlen bankfeltőkésítési lehetőségéből profitáljanak az eurózónán kvüli országok, még hosszabb távon sem. A képviselők az ESM és a pénzintézetek viszonyáról hosszasan faggatták a minisztert, leginkább Spanyolország pénzügyi rendszerének instabilitása kapcsán. Ezzel összefüggésben Wolfgang Schäuble leszögezte: Spanyolország rövidtávon nem fogja tudni ESM-forrásokból közvetlenül megerősíteni a bankjait.

Szerinte a tárgyalási mandátum megadása után a pénzforrás kapacitásait kell megteremteni, „amíg fel nem áll, és működésbe nem lép az egységes bankfelügyeleti rendszer, az ESM csak a madridi költségvetésen keresztül járulhat hozzá a bankrendszer megerősítéséhez” – mondta Schäuble, hozzátéve, hogy a közvetlen bankfeltőkésítés is csak a kifizetési szabályok szigorú megfelelése esetén lesz lehetséges, legalábbis német elképzelések szerint.

Az ismert német gazdaságfilozófiai felfogást megerősítendő, a pénzügyminiszter a szigorú fiskális politikát, és az államadósságok csökkentését nevezte elsődleges feladatnak mind a tagországok, mind az Európai Unió számára, szerinte ugyanis stabil gazdasági rendszerrel lehet csak továbbmélyíteni a gazdasági integrációt. Részben a bankfelügyeleti mechanizmusra utalva, de általában az eurózóna problémáiról szólva elmondta, lépésről-lépésre kell haladni a feladatokkal.

Wolfgang Schäuble szerint Görögország a helyes úton jár a problémái megoldásában. Méltatta a görög állampolgárok elmúlt években tett erőfeszítéseit, de a képviselői kritikákra elmondta, a görög problémákat nem Németország, nem az eurózóna, és nem is az állampolgárok okozták, hanem „a görög politikai elit”. A német pénzügyminiszter nem beszélt az ülésen Angela Merkel kancellár vasárnapi nyilatkozatáról, amelyben a kormányfő utalt arra, hogy nem kerülhető el, hogy az eurózóna hitelező tagállamai is elengedjék a görög adósság egy részét.