Nyílt energiapiacot akar Magyarországon is a Bizottság

A hatósági árképzés megszüntetését, az energiahatóság hatásköreinek a megerősítését, a határmenti villamosenergia-hálózati kapacitások növelését, és gázösszeköttetések megteremtését kéri az Európai Bizottság Magyarországtól. A testület csütörtökön mutatta be a belső energiapiac kiépítését sürgető közleményét, amelynek központi része a harmadik energiapiaci jogszabálycsomag tagállami végrehajtása.

Egy sor ajánlást fogalmazott meg az Európai Bizottság az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak a teljes energiapiaci liberalizáció megteremtése érdekében. Mindez jogszabályi kötelezettsége is a tagországoknak, a harmadik energiapiaci csomag ugyanis a szektor teljes európai nyitását teremtené meg, ha a tagországok megfelelően alkalmaznák annak rendelkezéseit. A csütörtökön elfogadott közleményben a testület újfent felszólította a tagállamokat arra, hogy 2014 végére hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az Európai Unióban kiépüljön a belső energiapiac.

Az energiaügyi EU-biztos hangsúlyozta, az eddigi gyakorlattól eltérően igyekeztek a nevükön is nevezni azokat az országokat, amelyeknek még sok a tennivalójuk.

A Bizottság arra kéri Magyarországot, hogy fokozatosan szüntesse meg a hatósági energiaár-képzést minden fogyasztói szegmensben. Erre már korábban a Tanács is felszólította Budapestet, javaslata szerint viszont ennek során a kormánynak figyelembe kell vennie az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget és a leginkább rászorulók támogatását.

A Bizottság szerint a kormánynak lehetővé kell tennie, hogy a Magyar Energia Hivatal kizárólag saját hatáskörében határozhassa meg a hálózati tarifákat, és mindenkitől függetlenül alakíthassa a saját szervezeti struktúráját.

A villamosenergia terén „Magyarországnak továbbra is növelnie kell a határmenti hálózati kapacitásait annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon egyrészt az energiakereskedelem a szomszédos országokkal, másrészt a megújuló energiaforrások betáplálása a hálózatba” – olvasható a bizottsági ajánlások között. Emellett Brüsszel úgy látja prioritásként kell kezelni a jövőben is a regionális energiapiaci integrációt.

A gázpiacon a Bizottság úgy látja, hogy „Magyarországnak vissza kell állítania a diszkriminációmentes hálózati tarifákat és a harmadik fél hozzáférési szabályait a határmenti összekötő hálózatokhoz”. A testület szerint a kabinet a közelmúltban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek torzíthatják a gázpiaci versenyt. További erőfeszítéseket kér Brüsszel a határmenti összekötő gázvezetékek fejlesztésére a nagyobb energiabiztonság megteremtéséhez. Így a magyar-szlovák gázvezeték megépítését, és a magyar román gázvezeték kétirányúvá alakítását is a prioritások között kell kezelnie Magyarországnak.

Ugyancsak sürgeti Brüsszel Magyarországot a magyar gáztőzsde felállítására.

EU intézkedések

Az energiapiaci EU-biztos szerint uniós szinten alapvetően nincs másra szükség, mint a már a tagállamok által is elfogadott uniós jogszabályokat megfelelően végrehajtani. Günther Oettinger hangsúlyozta, az általános irány szerint csökkenteni kell az állam beavatkozásait a belső energiapiac működésébe, és növelni kellene a fogyasztói jogokat. Elismerte ugyanakkor, hogy az elmúlt években már előrelépés történt a fogyasztói alternatívák bővülése, a nagykereskedelmi energiaárak kontroll alatt tartása, és a megfelelő mennyiségű tartalékenergia biztosítása terén.

A Bizottság szerint elsődleges lenne a belső piaci jogszabályok végrehajtása és a versenypiaci szabályok alkalmazása. Jelenleg 19 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban amiatt, hogy a 2011 márciusi határideig a tagállamok nem ültették át megfelelően a nemzeti jogukba a harmadik energiacsomag jogszabályait, vagy nem értesítették az átültetésről hivatalosan is a Bizottságot. Hozzátette, nem fog habozni az Európai Bíróság elé citálni őket, ha továbbra sem alkalmazzák megfelelően a rendelkezéseket.

Günther Oettinger elmondta, a továbbiakban jobban fognak koncentrálni arra is, hogy egyenlő feltételekkel léphessenek a tagországi energiapiacra a külföldi szolgáltatók is.

Tanulmányok megállapításai alapján a Bizottság úgy látja, hogy csak minden harmadik uniós fogyasztó hasonlítja össze az elérhető szolgáltatók ajánlatait, pedig ha a legolcsóbb szolgáltatót választanák, évente 13 milliárd eurót spórolhatnának meg az uniós állampolgárok. Brüsszel a közleményében előrevetíti, hogy a tagországoknak törvényben kell garantálniuk a lakosság jobb tájékoztatását és felvilágosítását arról, hogy milyen jogaik is vannak. Uniós szabályok például lehetővé tennék, hogy egy fogyasztó három hét alatt szolgáltatót váltson többletköltségek nélkül.

Népszerűsíteni kellene a Bizottság szerint az úgynevezett intelligens mérők használatát is a villamosenergia-piacon, hogy a fogyasztók naprakészen követni tudják, hogy mennyi áramot használnak.

A Magyarországnak felrótt hatósági árakkal kapcsolatban hasonló ajánlásokkal élt az Európai Bizottság további 17 tagországnak is. Mindössze Ausztria, Csehország, Németország, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia, Svédország és Nagy-Britannia alkalmaz pusztán piaci alapú árképzést, a hatósági árak pedig Günther Oettinger szerint sosem jelentik a legjobb megoldást a fogyasztó számára.

Brüsszel azt is szükségesnek tartja, hogy a tagállamok mérjék fel, hogy miért nem valósulnak meg megfelelő energiapiaci befektetések mielőtt rosszul felmért kapacitás-mechanizmusokat vezetnek be. Utóbbi azt jelenti, hogy több tagállam támogatná, hogy az erőművek tartsák fenn az előállítói kapacitásaikat arra az esetre, ha egyes időszakos termelési források (szél- és napenergia) nem elérhetők annak érdekében, hogy mindig legyen megfelelő mennyiségű villamosenergia. „Mielőtt a tagországok így avatkoznának be a piac működésébe, határokon átnyúló, de sokkal inkább európai megoldások szükségesek” – mondta Oettinger.