Reménykedik Macedónia

Macedónia reményei szerint még ebben az évben elkezdődhetnek az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásai. A macedón külügyminiszter a keddi brüsszeli stabilizációs és társulási tanácsülés után azt mondta, a Görögországgal meglévő névvitát is sokkal könnyebben meg lehetne oldani a csatlakozási tárgyalások keretein belül. A Bizottság szerint a Macedóniával indult Magasszintű Csatlakozási Párbeszédnek (HLAD) el kell vezetnie a tárgyalásokig.

A macedón külügyminiszter reménykedik abban, hogy „még a ciprusi EU-elnökség ideje alatt” megindulhatnak a balkáni ország uniós csatlakozási tárgyalásai. Nikola Poposki azt követően beszélt erről, hogy a skopjei kormány és az Európai Unió intézményei kilencedszer is összeültek kedden az EU-Macedónia Stabilizációs és Társulási Tanács keretén belül.

A tárcavezető üdvözölte, hogy a július elsején hivatalba lépett ciprusi elnökség napirendjének élén szerepel a bővítés, és szerinte részben a Horvátországgal, Montenegróval és Szerbiával kapcsolatos közelmúltbéli előrelépés is előrevetítheti a macedón kabinettel megrekedt egyeztetések megindulását.

2004-ben lépett hatályba a Macedóniával kötött uniós stabilizációs és társulási megállapodást, azóta is ennek a keretein belül haladnak az EU és Skopje közötti egyeztetések. A balkáni ország korábbi előrehaladása nyomán az Európai Tanács 2005-ben adta meg Macedóniának a tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság – az akkori bővítési gyakorlattól már eltérően, felismerve a politikai realitásokat – csak 2009 októberében javasolta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedóniával.

Nem így lett, Görögország ugyanis már akkor jelezte, nem hajlandó támogatását adni a tárgyalások megkezdésére, amíg Macedónia nem változtatja meg az ország hivatalos nevét. Athén ugyanis területi integritását látja veszélyben amiatt, hogy Macedóniát ugyanúgy nevezik, mint Görögország egyik északi tartományát. A mindenkori görög tárgyalódelegáció harmadik éve blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, noha az Európai Bizottság már 2009 óta rendszeresen jelzi a szokásos, őszi bővítési csomagjában, hogy a balkáni ország kész a tárgyalások elindítására. A Bizottsági javaslatról ugyanakkor a tagországoknak egyhangúlag szavazniuk kell, ezt pedig az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A macedón külügyminiszter szerint a három évvel ezelőtti szlovén-horvát határvita is megmutatta, hogy „a kétoldalú konfliktusokat sokkal hatékonyabban lehet megoldani a csatlakozási tárgyalások megkezdése után, azokkal párhuzamosan”. Nikola Poposki ebből kifolyólag úgy látja, hogy a tárgyalások megkezdése „pozitív hatással lenne a névvitára is”. Skopje kész arra is, hogy intenzívebé tegye a névvitáról szóló kétoldalú, valamint az ENSZ keretein belül zajló egyeztetéseket is.

A bővítésért felelős EU-biztos nem tért ki külön a tárgyalásokat évek óta blokkoló görög-macedón névvitára, de jelezte, hogy a Bizottság véleménye nem változott Macedónia felkészültségéről. Stefan Füle azt mondta, most ráadásul minden adott ahhoz, hogy a felek életbe léptessék a 2004-ben megkötött stabilizációs és társulási megállapodás második fázisát. Ez alapvetően a macedón piaci további nyitását, és a macedón jog további uniós harmonizációját vetítené előre, és így megkönnyítené a majdani csatlakozási tárgyalások lefolytatását.