Pánikot keltettek a finnek: kilépnének az euróövezetből?

Jutta Urpilainen finn pénzügyminiszter ominózus kijelentése nagy port kavart az európai sajtóban, mert a miniszter asszonyt úgy idézték, hogy „Finnország inkább kilép az euroövezetből, minthogy más országok adósságát fizesse ki a pénzügyi blokkon belül”. A miniszter szóvivője igyekezett korrigálni a miniszter szavait és felhívta rá a figyelmet, hogy Finnországnak nem áll szándékában kiválni az eurozónából.

A finn pénzügyminisztérium szóvivője úgy finomította a hírt, hogy az AFP francia hírügynökség nem pontosan idézte az aznapi, Kauppalehti című finn gazdasági lapban megjelent interjút. A miniszter azon kijelentését, miszerint „Finnország nem köti magát minden áron az euróhoz, és fel van készülve arra is, hogy elhagyja az euroövezetet” úgy javították: Urpilainen azt hangsúlyozta, hogy „Finnország nem arra készült fel, hogy az euroövezet többi tagjával közösen viselje a kockázatokat és más országok adósságát”.

Az eset élénk vitákat indított el az internetes fórumokon, Matti Hirvola szóvivő továbbá azt fűzte hozzá, hogy „ ez az incidens is mutatja, hogy az euroövezetről szóló konfliktusok mennyire kiélezettek”. Finnországban a közvélemény egyre szkeptikusabb a valutaövezettel kapcsolatban, Alexander Stubb finn európai ügyekért felelős miniszter is többször bírálta a déli országokat, mert szerinte az unión belül kiütköznek a különböző nemzeti sajátosságok.

Anders Borg svéd pénzügyminiszter sem látja fényesen az euroövezet jövőjét, az ő becslése alapján valószínűleg bekövetkezik az államcsőd Görögországban. A svéd rádiónak adott interjúban kifejtette, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, még akkor is, ha nemzetközi hitelezői akadnak a mediterrán országnak és próbálják enyhíteni a helyzetet. Szerinte Görögország azért is kerül patthelyzetbe, mert a kialakult szituációban a gazdasági növekedéshez egyáltalán nincsenek meg a feltételek.

A kritikusok szerint az eurozónán kívüli Dánia az év elején túl ambiciózus célokat fogalmazott meg a dán EU-elnökség programjának bemutatásakor, prioritásként az Európai Unió legsúlyosabb válságának kezelését kitűzve. A skandináv ország azonban nem játszott nagy szerepet abban, hogy milyen megállapodások születtek a valutaövezet megmentése érdekében. Helle Thorning-Schmidt miniszterelnök az unió állampolgárai, és a gazdasági szektor szempontjából is pozitívan értékelte a 2012 első félévében elnöklő Dánia által elért konkrét eredményeket, de hozzátette: „27 tárgyaló féllel nem könnyű közös megegyezésre jutni a megoldási lehetőségekről, amikor másról sem beszélünk, csak arról, hogy milyen mély a válság”.

Johanna Sigurdardottir, a hamarosan EU-taggá váló Izland miniszterelnöke június végén úgy nyilatkozott, hogy Európában „példát vehetnének az izlandi válságkezelésről”, ugyanis a szigetországban sikeresen állították vissza a gazdasági stabilitást a 2008-ban begyűrűzött válság és az annak következtében összeomlott bankrendszer után. A kormányfő követendő példaként írta le, hogy Izlandon mérsékelt megszorításokkal a bankok illetve azok hitelezői megmentése helyett az állampolgárok érdekeit helyezték előtérbe, és folyamatosan fenntartották a foglalkoztatási szintet, így a válság menedzselése a társadalom körében sem okozott olyan feszültségeket, mint például Görögországban.