A szabadságot ünnepelték Líbiában

Országos választásokat tartottak Tunézia és Egyiptom után Líbiában is. Szombat éjjel tüzijátékkal ünnepelték az immár szabad polgárok a demokratikus berendezkedés kezdetének nevezhető kongreszus megválasztását. Azonban az országra és a nemzeti kongresszusra sok feladat vár a polgárháború után: az infrastruktúra újjáépítésre szorul, az intézményrendszer kialakítása is hátra van, nem beszélve a gazdaság beindításának szükségességéről.

Az országban az utolsó teljesen szabad parlamentáris voksolásra még 1952-ben került sor, nem sokkal az után, hogy az ország kivívta függetlenségét. Ugyan 13 évvel később is szavazhattak az emberek, de politikai pártok nem indulhattak a mandátumok megszerzéséért. Majd 1969-ben megkezdődött Moammer Kadhafi diktatúrája, amely egészen 42 évig tartott és tavaly az ENSZ beavatkozásával sikerült megtörni uralmát.

Szombaton mintegy 1,7 millió líbiai járult a szavazóurnákhoz a körülbelül 2,8 millió regisztrált szavazóból, hogy megválassza, kik tölthetik majd be a kongresszus 200 szabad mandátumát. Líbia keleti, olajban igen gazdag területeiről 60 képviselő érkezhet, a nyugati részről 100, míg délről 40. A választások nem csak a lakosság körében népszerűek, a jelentkezők száma is meglehetősen nagy, 2639 egyéni jelölt 69 választókerületből versenyzik 120 helyért és 374-en szeretnének bejutni pártlistáról a nemzeti kongresszusba. Az országban a nők is versenybe szállhatnak a mandátumokért, így összesen 647 fő indult a választáson a gyengébbik nem képviselőjeként. Az indulók nagy része független jelölt, csupán 400-an képviselnek politikai pártokat.

Líbiában a politikai pártok jelöltjei tűnnek esélyesebbnek, hiszen sokkal nagyobb befolyással és ismeretséggel bírnak, mint független társaik. Az indulók között van Abdul Hakim Belhadj, aki korábban a katonai tanács vezetőjeként tevékenykedett és most iszlamistaként az al-Watan (Szülőföld) pártot képviseli. Ígéretesnek mondhatók a Nemzeti Erők Szövetsége elnevezésű liberális párt és a Nemzeti Front jelöltjei is, ez utóbbi a korábbi ellenzék embereiből áll. A Muszlim Testvériség politikai szárnya (Igazságosság és Építkezés Pártja) hasonlóan a többi észak-afrikai országhoz Líbiában is nagy jelentőséggel bír annak ellenére, hogy Kadhafi diktatúrája alatt betiltotta.

A történelmi hétvége komoly katonai készültség mellett nyugodtan zajlott annak ellenére, hogy a választásokat megelőző napok nem ezt sugallták. Pénteken megtámadtak egy szavazócédulákat szállító helikoptert, korábban pedig tüntetők támadtak meg egy raktárt, ahol megsemmisítették az összes fellelhető választási anyagot.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke mérföldkőnek nevezte a hétvégét Líbia demokratikus országgá való átalakulásában és korábban a térségben gyarmati uralmat fenntartó Olaszország is üdvözölte a szabad választásokat.

A közelgő feladatok nem tűnnek egyszerűnek

Az Általános Nemzeti Kongresszus (GNC) az Átmeneti Nemzeti Tanácsot (NTC) váltja majd fel, amelyet a felkelések kezdetén alapítottak Kadhafi uralma ellen és egyelőre Líbia egyetlen törvényhozói hatalma. A kongresszusnak első ülésén ki kell választania a leendő elnökének személyét, majd 30 napja marad arra, hogy kijelölje a leendő miniszterelnököt. Sok feladat áll még a kongresszus előtt: létre kellene hoznia egy testületet az alkotmány megírására, azonban az NTC az utolsó pillanatban úgy döntött, közvetlenül választják meg a tagjait, majd felügyelnie kell az alaptörvényt elfogadására kiírt népszavazást és később a parlamentáris választások eredményét is ki kell hirdetnie. Mindemellett feladata egy átmeneti kormány kijelölése, amelynek helyre kell állítania a belső intézményrendszert, a régi projekteket újra indítania és új szerződéseket kötnie a jövőbeli befektetőkkel.

Moammer Kadhafi 42 éves uralma alatt Líbia gazdasága stagnált annak ellenére, hogy az ország tagja a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC), amely a legnagyobb nyersolaj-kitermelő országokat tömöríti. A rendszerváltástól sokan a konjunktúra beindulását várják külföldi befektetőkön keresztül. Egy helyi üzletember, Szalem Mohamed a Reuters hírügynökségnek tett nyilatkozata szerint az ország akár az új Dubai is lehet. A befektetők számára fontos, hogy ebben az olajtermelő országban biztonságos üzleti környezet mellett tudják kihasználni az adódó lehetőségeket, amelyekhez a kereteket a demokratikus rendszer mellett a megfelelő intézmények és szabályok létrehozása adhatja.

Az elmúlt egy évben a főbb építkezések, mint az ingatlan- és hotelberuházások vagy a közlekedési projektek leálltak, ugyanis a nemzeti kongresszus felállításáig senkinek nincs jogosultsága újraindítani azokat. Amíg az állami szektor várat magára, a versenyszféra szinte virágzik, főként a kereskedelem. Az üzletek már kinyitottak, az importáruk megjelentek a polcokon és Tripoli kikötője is igen jelentős forgalmat könyvelhet el. Kadhafi korábban az ország gazdaságát nem kívánta kitenni a nemzetközi versenynek, csak személyéhez közel állókkal kötött szerződéseket, így a fejlődés is elmaradt, de a várakozások szerint mostantól másképp alakul a helyzet és új befektetők léphetik át az országhatárt a megfelelő infrastruktúrafejlesztések után.