Elkészült Európa legmagasabb felhőkarcolója

Elérte teljes magasságát a ’The Shard’ (Üvegszilánk) névre keresztelt Temze-parti üvegtorony. A neves olasz építész, Renzo Piano (akinek a nevéhez többek között a párizsi Pompidou központ is fűzödik) tervezte 310 méter magas, 72 emeletes épület London világvárosi státuszát hivatott szimbolizálni.

Az londoni városképet egyértelműen meghatározó ultramodern üvegtorony felépítését több műemlékvédelmi szervezet is ellenezte, azt kifogásolva, hogy a felhőkarcoló károsítja a tőle majdnem egy kilométerre álló Szent Pál-székesegyház védett panorámáját. Emiatt több mint 11 évbe telt el míg megvalósulhatott a nagyszabású terv. Nem mindenki örül azonban a beruházásnak még ma sem; Károly walesi herceg például „hatalmas sótartóhoz” hasonlította az épületet, az UNESCO pedig tavaly bejelentette, hogy felülvizsgálja a londoni Tower világörökségi helyszín státuszát.

A Shard július 5-ei átadására hivatalos András yorki herceg és Hamad ibn Dzsásszim ibn Dzsaber Ál Táni, katari miniszerelnök és külügyminiszter. Az utóbbi annak okán, hogy a Perzsa-öbölbe nyúló Katar állama 95%-ban tulajdonosa a 450 millió font (kb.160 milliárd forint) körüli összegből épült épületnek. A 72 emeletes, irodákkal, üzletekkel, éttermekkel, hotelekkel és galériákkal teli felhőkarcoló 13 emeletét elfoglaló apartmanokat a tervek szerint 50 millió font (kb. 17,7 milliárd forint) körüli áron fogják értékesíteni. Az illetékesek Oroszországból, a Közel-Keletről és Kínából számítanak a legtöbb érdeklődőre. Ezek lesznek Európában a legmagasabban levő, s egyben a környező ingatlanokhoz viszonyítva a világon a legnagyobb lakásárkülönbségét produkáló otthonok. Ez az óriási lakásárkülönbség jól szemlélteti a londoni ingatlanpiacot, melyet a jómódú külföldi vásárlók nagyban befolyásolnak.

Az egyre nagyobb számú külföldi milliárdos jelenléte (a City 52%-a külfödiek tulajdonában van; ez az érték 1980-ban csak 10% volt) súlyos hatással lehet a brit gazdaságra és társadalomra: Brazíliához és a Dél-afrikai Köztársasághoz hasonló országokra jellemző egyenlőtlenséget teremtve, akadályozhatja a társadalmi mobilitást.

Érdekesség, hogy mivel az épületet egy a saría szabályait követő bank finanszírozta, a szerencsejátékokhoz és a szesziparhoz köthető bankok és vállalatok nem valószínű, hogy engedélyt kapnak majd helybérletre.

Felmérések szerint évente legalább 1 millió látogatója lesz a Shard-nak és az mindenesetre biztos, hogy jó hatással is lesz a londoniak életére: több mint 12,000 új munkahelyet teremt majd, korántsem csak bankároknak.

Remélhetőleg az Üvegszilánk nem vág majd sebeket. Hanem inkább azt teszi, amire hivatott; a felhőket karcolja majd.