Három hónapig tarthat a magyar pénzek zárolása

A pénzügyminiszteri tanács kedden többórás vita után meghozta döntését a Magyarországnak a deficiteljárás keretében címzett új ajánlásokról és a 2013-ban elérhető kohéziós források egy részének a zárolásáról is, ám a Budapestnek tett gesztusként meglebegtette annak lehetőségét, hogy még július előtt visszavonja a mostani negatív döntést.

Több mint három órás vitát követően az EU27-ek pénzügyminiszterei keddi ülésükön az eredeti terv szerint elfogadták a deficiteljárás keretében Magyarországhoz címzett új ajánlásokat és döntést hoztak a hazánk számára 2013-ban elérhető kohéziós források 29 százalékának (összesen 495 millió eurónak) a zárolásáról is. Több Magyarországgal szimpatizáló ország közbelépésére az EU ugyanakkor úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett szeptember 13-i időpont helyett már a pénzügyminiszterek június 22-i ülésén visszatér a kérdésre és döntést hozhat a felfüggesztés visszavonásáról, feltéve, hogy a magyar kormány addig elfogadja a szükséges költségvetési kiigazító intézkedéseket. Ezt a kompromisszumot végül Magyarországot is beleértve minden tagállam elfogadhatónak tartotta, kivéve a tartózkodást választó Lengyelországot.

Miként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az ülést követően újságíróknak elmondta, a kormány április 15-én a Bizottságnak benyújtandó aktualizált konvergencia-programban és nemzeti reformprogramban (a Széll Kálmán strukturális reformprogram frissített változatában) kívánja megjelölni azokat az intézkedéseket, amelyektől azt reméli, hogy meggyőzik majd a Bizottságot és megnyitják az utat a pénzek zárolásának legkésőbb június 22-ig történő, de akár már azt megelőző feloldása előtt. „A konvergencia-programban bizonyítani fogjuk erős elkötelezettségünket” – jelentette ki a miniszter, aki szerint hosszú és keserves vita előzte meg a döntést.

Matolcsy ésszerűnek nevezte az ülésen kihordott kompromisszumot, ami véleménye szerint egyszerre felelt meg a magyar nemzeti érdekeknek és az európai értékeknek is. Úgy vélte, hogy a vita eloszlatta a kételyeket a kettős mérce alkalmazása felől is, amelyet „2010 közepe óta sokan inkább Magyarországra alkalmaztak”. A nemzetgazdasági miniszter megismételte, hogy az országnak szerinte minden esélye megvan a pozitív véleményre és egyetlen fillért sem fog elveszíteni.

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa üdvözölte a Tanács döntését. Olli Rehn a BruxInfo kérdésére elmondta, a kohéziós források felfüggesztéséről szóló határozat jó ösztönző lehet Magyarország számára, hogy még idén, a tagállami pénzügyminiszterek június 22-i üléséig elfogadja azokat a strukturális jellegű és hosszú távú reformokat, amelyek szükségesek a költségvetés fenntarthatóvá tételéhez. A politikus hozzátette, hogy a döntés egyébként is csak 2013. január 1-jétől lépne hatályba, ezért „Magyarországnak még elegendő ideje van arra, hogy korrekciós intézkedéseket tegyen, és elkerülje a pénzügyi szankciókat” – fogalmazott Olli Rehn.

Egészen a keddi találkozó kezdetéig elintézett kérdésnek tűnt, hogy a Tanács végül utat enged a Bizottság javaslatainak. Kedd reggel ugyanakkor az ülésre érkező Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter nyilatkozata sejtette, hogy hétfő este, a 2012-es spanyol hiánycél lazítása óta valami megváltozhatott, legalábbis néhány ország hozzáállásában. Fekter az ülésre érkeztében ki is jelentette, hogy érzése szerint „itt kettős mércét alkalmazunk”. Ennek ellenére a több mint három óráig elhúzódó vita során forrásaink szerint mindössze két delegáció nevezte néven Spanyolországot, a litván és a lengyel, és az egyenlő bánásmódot is csak egy tagállam, Svédország hozta szóba. Ebből arra következtettek, hogy bár a spanyoloknak tett engedmény valóban mély nyomokat hagyott, csak az egyik körülmény volt, ami végül Budapesttel valamivel engedékenyebb álláspontra juttatta végül a Tanácsot. Legalább ekkora szerepe volt annak egy diplomata szerint, hogy az EU új útra tévedt, amikor először készült alkalmazni azt a tanácsi rendeletet, ami lehetővé teszi a költségvetési szabályokat megszegő kohéziós országok megfenyítését.

Olli Rehn a kettős mérce esetleges alkalmazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy a spanyol hiánycél könnyítését és a magyar deficitcél kezelését nem lehet összehasonlítani. Leginkább azért nem, mert Magyarországnak tavaly év végén járt le a határidő a korábbi tanácsi ajánlások teljesítésére, míg Spanyolországnak 2013 végéig kell ezeknek megfelelni. Másrészt pedig Spanyolország az eurózóna tagja, Magyarország pedig nem, ezért – bár a fiskális szigor, és a hiánycél betartatásának elvi megközelítése mindenki számára azonos – ennek eszközei, és jogalapja is jelentősen eltérnek egymástól.

„Mintha az almát hasonlítanánk össze a naranccsal” – magyarázta Olli Rehn, hozzátéve, hogy ez alapján nem is fogadja el azt a felvetést, hogy az eurózónán kívül lévő országok komolyabb szankciókkal szembesülnének, mint az euróövezet tagjai. Sajtóértesülések szerint a lengyel pénzügyminiszter éppen erre, a büntetési tételek eltérő nagyságára hivatkozva tartózkodott a magyarokkal kapcsolatos szankciós fenyegetés és a túlzott deficiteljárás keretében hozott újabb ajánlások elfogadásáról szóló tanácsi szavazáson.

A biztos szerint az ajánlások teljesítése a kohéziós források felfüggesztéséről szintén kedden hozott döntés visszavonásához vezet majd abban az esetben, ha Magyarországon tényleges, hatékony intézkedéseket hoz majd. Olli Rehn a maga részéről arról biztosította Magyarországot, hogy az ajánlások teljesítése esetén a Bizottság haladéktalanul elkészíti majd az ezzel kapcsolatos javaslatát, ahogyan a dán pénzügyminiszter is ígéretet tett arra, hogy az elnökség sem fog habozni ennek tanácsi napirendre vételével. A Bizottság egyébként egy külön nyilatkozatban is megerősítette, hogy a magyar kormány mostani ajánlásoknak megfelelő korrekciós intézkedéseinek elfogadását követően haladéktalanul a Tanács elé terjeszti értékelését.

Olli Rehn fontosnak nevezte, hogy a magyar hatóságok által meghozandó reformok állandó és fenntartható jellegűek kell, hogy legyenek, és ne csak egyszeri hatásuk legyen a költségvetésre. A Bizottság javaslata alapján Magyarországnak a GDP 0,5 százalékára rúgó további hiánycsökkentést kell elérnie 2012-ig, az erről szóló döntéseket pedig nyárig el kell fogadnia. A BruxInfo kérdésére az EU-biztos nem kívánta értékelni a nemzetgazdasági miniszter által állítólag az ülésen is bejelentett reformokat, hangsúlyozta viszont, hogy ezeket el is kell fogadnia a parlamentnek.

A dán pénzügyminiszter értékelése szerint a Matolcsy György által előadott tervezett intézkedések „Magyarország erős elkötelezettségéről árulkodnak” a probléma megoldása iránt. Margaret Vestager megismételte, „ha Magyarország valóban végrehajtja azt, amit most mond, akkor haladéktalanul visszavonjuk a szankciós döntést”.

A vita során egyébként a BruxInfónak nyilatkozó források szerint lényegében három különböző javaslat merült fel. Az első Maria Fekter, osztrák pénzügyminisztertől származott, aki egyfajta kétlépcsős döntésre tett javaslatot. Ennek megfelelően kedden ugyan elfogadták volna a hivatalos jogi döntést az alapok zárolásáról, ám azt nyár elejéig fel is függesztették volna, és csak akkor emelkedett volna erőre, ha addig Magyarország nem felelt volna meg a vele szemben támasztott elvárásoknak. Ezt a verziót öt ország támogatta. A kohéziós országok egy csoportja, Csehországgal, Litvániával, Bulgáriával és Romániával ezzel szemben a felfüggesztésről szóló döntés két hónappal történő elhalasztására tett javaslatot. Számos ország volt, amely nem foglalt el egyértelmű álláspontot, a lettek például arra hivatkoztak, hogy döntési mandátum nélkül érkeztek a vitára, míg a svédek nyitottnak mutatkoztak és kíváncsiak voltak a magyar érvekre.

A vitában értesülésünk szerint Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter felszólalása hozta meg a fordulópontot. Schauble nyitó állásfoglalásában világossá tette, hogy erőteljesen támogatja a költségvetési fegyelmet, és amellett érvelt, hogy ha az EU nem hoz döntést most a Bizottság javaslatairól, az valószínűleg felerősíti majd a piac kételyeit. A német pénzügyminiszter ugyanakkor egyúttal Ausztria oldalára is állt (érdekes módon a rögtön utána felszólaló francia nagykövet viszont rögtön a kemény álláspontra helyezkedő Bizottság pártját fogta). Végül megfigyelők szerint Schauble fellépése segített a kétkedők meggyőzésében, és abban, hogy ne hagyják a magyarokat üres kézzel távozni. Németország ugyanakkor azt is világossá tette partnereinek, hogy nem lenne jó, ha szembemennének a Bizottsággal a kérdésben, márpedig Olli Rehn hírek szerint eléggé hajthatatlan volt a vita során, ragaszkodva a javaslatok változatlan formában történő elfogadásához.