Összefogtak Kína ellen

Ismét panaszt nyújtott be az Európai Bizottság a Kereskedelmi Világszervezethez Kína ellen, amiért az ázsiai ország több intézkedésével is korlátozza egyes nyersanyagok exportját az Európai Unióba. Brüsszel ezúttal az Egyesült Államokkal és Japánnal közösen fordult a WTO-hoz, azzal érvelve, hogy a korlátozások sértik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, és jelentősen felnyomták a műszaki termékek nyersanyagainak árait, amelyeknek szinte egyedüli szállítója Kína.

Annak ellenére, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyszer már kimondta, hogy Kína szabályellenesen alkalmaz egy sor korlátozó intézkedést a ritkaföldfémek és egyéb nyersanyagok exportjára, „Kína semmilyen erőfeszítést nem tett ezen korlátozások feloldása érdekében” – közölte kedden Brüsszelben az Európai Bizottság, bejelentve azt is, hogy a testület ezért – az Egyesült Államokkal és Japánnal közösen – panaszt nyújt be a WTO-hoz.

Az EU, az USA és Japán azt kéri, hogy a genfi székhelyű szervezet ismét vizsgálja meg a pekingi intézkedések jogszerűségét, és kényszerítse ki a tagállamától a korlátozások megszüntetését.

Kína kvótarendszert, exportvámot és egyéb pluszkövetelményeket is előír azoknak az országoknak, amelyek vásárolnak, vagy vásárolnának ilyen nyersanyagot Pekingtől. A Bizottság érvelése szerint ezek az exportkorlátozások jelentősen torzítják a világkereskedelmi piacot, mégpedig Kína javára, komoly többletkiadást róva ezzel az európai vállalkozásokra és fogyasztókra, ezen túlmenően pedig sértik is a WTO-szabályokat.

Az érintett nyersanyagok között van a 17 ritkaföldfém, valamint a molibdén és a volfrám is. Utóbbiak kiviteli korlátozása különösen nagy anyagi terhet ró az európai feldolgozókra, és a műszaki cikkeket gyártó cégekre. A testület szakértői Brüsszelben elmondták, ezekből az anyagokból mágnesek, különböző ötvözetek, akkumulátorok, és csiszolóanyagok készülnek, de felhasználják őket szélerőművek, energiatakarékos izzók, autómotorok, számítástechnikai kijelzők, merevlemezek, optikai lencsék és orvosi műszerek gyártásához is.

Kína az egész világ szinte egyedüli ritkaföldfém-ellátója. A globális termelés 97 százaléka az ázsiai országból származik, ennek megfelelően az anyagok kereskedelmét is lényegében Kína irányítja – mondta egy uniós forrás, hozzátéve, hogy a helyzetet az is nehezíti, hogy ezeket a nyersanyagokat semmi mással nem lehet pótolni.

Arról nincsenek kimutatások, hogy a kínai exportkorlátozások mennyivel drágítják meg a termékeket, egy brüsszeli tisztviselő annyit mondott csak, hogy az Európai Unió évente 350 millió euró értékben vásárol ritkaföldfémeket, molibdént és volfrámot Pekingtől, az ezekhez közvetve kötődő iparágakat tekintve viszont a százmilliárd eurós nagyságrendet is eléri a kínai exportvámok és kvóták hatása.

Az Európai Unió szerint a Kína által alkalmazandó szabályok nemcsak a WTO előírásait sértik, hanem az ennek margóján tett kínai különvállalásokat rögzítő jegyzőkönyvet is. Bizottsági szakértők emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban bejelentett újabb kínai kvóták tovább szigorítják a korlátozásokat.

Peking rögtön reagált is a globális fellépésre. A kínai ipari miniszter közölte, készen állnak a vizsgálatra, és szívesen elmagyarázzák majd a WTO szakértőinek, hogy miért tartják szükségesnek az exportintézkedéseket.