A görög követelések tragikomédiája

Nagy botrányt váltott ki a Római Legfelsőbb Bíróság döntése, amikor 2008-ban ítéletben elmarasztalta és kártérítésre kötelezte Németországot a II. Világháború során Disztomo görög faluban elkövetett náci vérengzések miatt. A döntés ellen Németország fellebbezett a Hágai Nemzetközi Bíróságnál (ICJ), most pedig Európában sokan azzal vádolják a balkáni államot, hogy ilyen ürügyekkel próbál nyomást gyakorolni a magánhitelezőkre és az Európai Unióra. A görög ortodox egyház is felszólította az ország hitelezőit, hogy ha nem engedik el az adósság tetemes részét, akkor időzített szociális és társadalmi bombák fognak robbanni. Időközben kiderült, már a görög lakosság sem hisz a csőd elkerülésében – egyre több görög befektetés kerül át külföldi bankszámlákra.

A görög kormány első számú gazdasági prioritása 2012-ben a gazdasági csőd elkerülése, amelyhez feltétlenül szükséges az államadósság jelentős részének az elengedése. Mint korábbi cikkünkben már írtuk, a görög kormány és magánbefektetők között zajló tárgyalások holtpontra jutottak és emiatt akár már márciusban fizetésképtelenné válhat az állam. Új eszközöket vetett be februárban Görögország, hogy nyomást gyakoroljon a külföldi hitelezőkre. A Római Legfelsőbb Bíróság 2008-ban helyt adott az Areios Pagos (Athéni Legfelsőbb Bíróság) 2000-ben hozott ítéletének, amelyben Disztomo görög falu lakói kártérítést követelhetnek Németországtól. A kérdéses görög faluban 1944-ben német náci katonák vérengzést hajtottak végre, amely során közel 220 görög lakos lelte halálát. A disztomoi vérengzést tartják a II. Világháború egyik legszörnyűbb civil áldozatokkal járó eseményének a Balkánon.

A Római Legfelsőbb Bíróság ítéletében lehetőséget adott az elhunytak leszármazottainak, hogy kártérítésért folyamodjanak, azaz szabadon kinyilvánítsák jogukat az Olaszország területén található német ingó és ingatlan tulajdonokra. A döntést követően Görögország keresetet nyújtott be a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt, amelyben követeli Németországtól a jogos kártérítést. Sokak szerint a görög kereset provokatív válasz Berlin kezdeményezésére, hogy költségvetési biztost küldjön az Európai Bizottság Athénba. A görög döntés 180 fokos fordulatot jelent az elmúlt évtizedek kormányzati politikájához képest, ugyanis az előző kabinetek meggátolták a görögországi német tulajdonok ellen kezdeményezett kereseteket érvénybe léptetését. A görög kormány álláspontja, hogy külföldi bíróság ne döntsön őt érintő ügyekben, ez ugyanis szuverén joga.

Az ICJ a napokban fog döntést hozni arról, hogy elfogadja-e Németország fellebbezését az ügyben. A holland városban ülésező bíróság eddig többször elutasította a német tulajdonok immunitásának a megsértését, ugyanis precedens értékkel bírna az eset számos más hasonló ügyben. Az ügyben már 1997-ben a Livadiai Elsőfokú Bíróság is hozott ítéletet, amely felszólította Németországot, hogy 22,3 millió eurós kártérítést fizessen a 257 hozzátartozónak.

A napokban egy másik ügy is borzolta a német kedélyeket – 28 görög parlamenti képviselő napirendre tűzné az 1941-1945-ös okkupáció során Görögországtól kikényszerített katonai kölcsön felülvizsgálatát. A képviselők állítása szerint Németország a mai napig tartózik a hellén államnak közel 95 milliárd euróval. Jogosan felmerül kérdés, hogy Görögország miért pont most, 60 évvel a történtek után emeli fel hangját a kölcsönt illetően?

Az ortodox egyház vezetője, II. Ieronymos érsek nyílt levélben fordult Lukasz Papadimosz görög miniszterelnökhöz, melyben hangot adott a lakosság elkeseredettségének. A vallási vezető szerint a II. Világháborút idéző állapotok uralkodnak a társadalom legtöbb szegmensében – éhínség, szegénység és kilátástalan jövőkép kísérti az átlag görögöket. Az ország lakossága már teljesen elveszítette a politikai szervezetekbe vetett hitét azt illetően, hogy sikeresen megoldják a gazdasági válságot. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter szerin az elmúlt két esztendőben minimum 16 milliárd euró görög tőke került át külföldi bankszámlákra. Az ország első számú közgazdásza szerint a pénz 32 százalékát brit, 10 százalékát pedig svájci számlákra utalták át, 2009 óta összesen 65 milliárd eurót vettek ki számlájukról a lakosok. Ha sikerült Görögországnak lehívnia a mentőcsomag második részletét, akkor a bankok újabb 40 milliárd eurós támogatásban részesülnének annak érdelében, hogy elkerüljék a csődbe jutást.