Csonka EU írja majd alá a fiskális paktumot

Nagy-Britanniával, Svédországgal és Csehországgal együtt Magyarország sem mondott igent arra a kormányközi szerződésre, amely egyelőre 23 uniós tagállam részvételével az EU-alapszerződés keretein kívül hozna létre egy új fiskális paktumot.

Új, az eddigieknél is ambiciózusabb fiskális szabályokról és szigorúbb költségvetési fegyelemről állapodtak meg péntek virradóra az EU 27 tagállamának vezetői, akik ugyanakkor nem tudtak konszenzusra jutni a Lisszaboni Szerződés e célból történő módosításáról. Mivel a szerződésmódosításhoz egyhangú döntés szükséges, a valutaövezet 17 tagja és hat másik, eurózónán kívüli ország megegyezett arról, hogy kormányközi szerződés keretében hozzák létre az új fiskális paktumot, ami közép- és hosszabb távon egy új stabilitási kultúrát hivatott meghonosítani elsősorban az euróövezetben, de annak határain kívül is.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke péntek hajnali sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy 17 eurózóna-tag és hat további uniós tagállam kész megkötni a kormányközi szerződést, a négy maradék tagállam pedig egyelőre nem bólintott rá a részvételre. Közülük kettőnek – így Van Rompuy – nem volt parlamenti mandátuma a részvételre, az ő esetükben a végleges válasz tehát még nem született meg.

Az Európai Tanács elnöke nem szólt arról, hogy mely országok nem tartanának a többiekkel. EU-források egybehangzó állítása szerint ugyanakkor Nagy-Britannia, Magyarország, Csehország és Svédország nem jelezte azt, hogy kész részt venni, vagy azt jelezte, hogy nem kész részt venni a kezdeményezésben. A legtöbb forrás úgy tudta, hogy Csehország és Svédország hivatkozott a mandátum hiányára, miközben Nagy-Britannia és Magyarország mondott nemet. Diplomáciai források ugyanakkor azt mondták a BruxInfónak, hogy a magyar kormány is további felvilágosításokat kér és a parlamenttel is konzultálni kíván mielőtt kimondja a végső szót. Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy Nagy-Britannia „elfogadhatatlan feltételeket” támasztott az EU-alapszerződés módosításához való hozzájárulása fejében.

Ugyanarról a négy tagállamról van szó, amelyek korábban az euró plusz paktumhoz sem csatlakoztak.

A fiskális paktumot a leginkább forszírozó német kormány már a csúcs előtt egyértelművé tette, hogy ha EU27-es körben nem megy, akkor az euróövezet 17 tagállama a csatlakozni kívánó kívülállókkal kiegészülve kormányközi szerződést köt majd.

Van Rompuy aláhúzta, hogy egy ilyen típusú szerződésről sokkal gyorsabban meg lehet állapodni és ratifikálni, mint az uniós szerződés módosítását. Elismerte ugyanakkor, hogy a megoldásnak hátrányai is vannak. Úgy vélte, hogy ettől függetlenül egy kormányközi megoldásnak a gyakorlatban ugyanolyan hatása lehet, mint a szerződésmódosításnak, ha a valutaövezet tagállamai politikai kötelezettséget vállalnak a szabályok alkalmazására. „A politikai kötelezettségvállalás ugyanolyan fontos, mint bármilyen jogi eszköz” – tette hozzá az elnök, aki szerint a későbbiekben sort keríthetnek az EU-alapszerződés módosítására is.

José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig úgy vélekedett, hogy az EU intézményei minden további nélkül részt vehetnek a kormányközi szerződésen alapuló kezdeményezés végrehajtásában. Egyes értesülések szerint ugyanakkor a Tanács jogi szolgálata előző nap még aggályosnak találta az uniós intézmények bekapcsolását egy olyan folyamatba, ami az EU-szerződés keretein kívül történik. „Ha megfelelően dolgozzák ki (a fiskális paktumot), az tovább fogja erősíteni a gazdasági kormányzást és a hitelességet” – hangsúlyozta a Bizottság elnöke.

A brit miniszterelnök szerint a kormányközi szerződés tökéletesen tükrözi a brit nemzeti érdekeket. „Két lehetséges forgatókönyvvel érkeztem: megkapni a megfelelő biztosítékokat szerződésmódosítással, vagy megkapni a megfelelő biztosítékokat szerződésmódosítás nélkül. Megkaptam” – fogalmazott David Cameron. A kormányfő azt mondta, hogy a 23 tagország által aláírandó dokumentum „aláírására nem készültünk még fel, ezért utasítottam el”.

Cameron visszatérően hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió teljes jogú tagja, használja az intézményeit, vezető ereje az egységes piacnak és a gazdaságnak is, annak ellenére, hogy nem tagja az eurózónának. Ezzel magyarázta azt is, hogy szerinte a pénzügyi szabályozás alóli kimaradás nem mond ellent annak a kijelentésének, hogy megvédi a brit gazdaság érdekeit.

Kifejtette, hogy London mindig is egy hálózatként tekintett az Európai Unióra, amelynek egyes részeihez csatlakozik, másokhoz nem. Folytatva a gondolatot, azt mondta, hogy az EU mindig is egy színes, soksebességes értékközösség volt, különböző érdekekkel.

A fiskális paktum többek között a költségvetési egyensúly elérésére és betartására vonatkozó „aranyszabályt” foglalja majd magába, amit a tagállamoknak lehetőség szerint az alkotmányban kell rögzíteniük, és aminek ellenőrzését az Európai Bíróságra bíznák. A reformok része lesz a túlzott deficiteljárás szabályainak megerősítése is, a valutaövezet tagjai számára. Ha például a Bizottság megállapítja majd egy tagállamról, hogy átlépte a GDP-arányosan 3 százalékos hiányküszöböt, az illető országot automatikusan eljárás alá vonnák, ha csak az eurózóna tagállamainak minősített többsége nem dönt másként. Ugyancsak a paktum része lesz az a két javaslat, amit november 23-án terjesztett elő Brüsszel a gazdasági és költségvetési fegyelem erősítéséről.

Az inkább a jövőbe mutató intézkedések mellett az Európai Tanács olyan döntéseket is hozott, amelyek a piaci feszültségek azonnali, rövid távú oldását célozzák. Az euróövezetet védő tűzfal megerősítésére a tagállamok megállapodtak, hogy maximum 200 milliárd euróval növelni fogják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) válságkezelésre rendelkezésre álló forrásait. További lépésként döntést hoztak arról, hogy az átmeneti válságkezelő alap megerősítésére korábban elfogadott két megoldást gyorsan élesítik. Végül arról is döntöttek, hogy 2012 júliusára előrehozzák az állandó válságkezelő alapot, az Európai Stabilitási Mechanizmust.

Van Rompuy ugyanakkor elismerte, hogy egyelőre nem született megállapodás arról a javaslatról, hogy az ESM banki státuszt kapjon (ami elvileg lehetővé tenné számára, hogy hozzáférjen az EKB likviditási forrásaihoz). Azt az elképzelést sem vitatták meg, amelynek értelmében hosszabb távon eurókötvényeket vezetnének be. Az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Eurócsoport elnöke mandátumot kapott arra, hogy folytassák a munkát és minderről, továbbá a fiskális integráció további mélyítéséről júniusban jelentést terjesszenek elő.