Egyelőre nem vesz államkötvényeket az EKB

25 bázisponttal 1 százalékra csökkentette irányadó kamatát az Európai Központi Bank. A frankfurti székhelyű szervezet lefelé módosította a növekedési és az inflációs várakozásait is, amely idegessé tette a piacokat is néhány órával az Európai Tanács ülése előtt.

Megfelel az elemzői várakozásoknak az Európai Központi Bank kormányzótanácsának csütörtök délutáni döntése, amellyel – nem sokkal az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálálkozója előtt – újabb 25 bázisponttal, 1 százalékra csökkentette az eurózóna irányadó kamatát.

Mario Draghi, a szervezet elnöke november 1-jén lépett hivatalba, azóta ez volt a második kamatcsökkentés, előtte emelési ciklus volt megfigyelhető. Az olasz származású bankelnök, ahogyan novemberben, úgy most is az inflációs nyomás enyhülésével magyarázta az alapkamat mérséklését.

Az eurózónával kapcsolatos növekedési és inflációs előrejelzéseit viszont lefelé módosította az EKB. A Kormányzótanács szerint idén 1,5-1,7 százalék között várható a GDP növekedése, jövőre a pesszimista számítások szerint 0,4 százalékkal is csökkenhet a gazdaság, de 1 százalékos növekedés is elképzelhető, 2013-ban pedig 0,3-2,3% között bővülhet az eurózóna gazdasága.

Jövőre az EKB által irányadónak tartott 2 százalék alá csökkenhet az infláció is az eurózónában. 1,5-2,5% között várható a pénzromlás mértéke 2012-ben, 2013-ban pedig 0,8-2,2% közötti inflációra számít a frankfurti székhelyű EKB.

A német kancellár szóhasználatát átvéve az EKB elnöke is pénzügyi egyezmény (fiscal compact) megteremtését szorgalmazta az eurózóna tagországai között, és sürgette a 17 tagállam kormányát a pénzügyi rendszer fenntarthatóvá tételére. Mario Draghi kiemelte, az eddigi vállalások minél előbbi végrehajtására, és újabb, szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést eredményező lépésekre van szükség. Az EKB szerint mindehhez teljesen újra kell írni a pénzügyi szabályokat, és az eddigi pénzügyi vállalásokat. „Mindemellett a piacok normális működését kell visszaállítani” – fogalmazott Draghi.

A központi bank elvárásai szerint a döntéshozóknak mindenekelőtt kiegyensúlyozott költségvetéseket kellene a jövőben alkotniuk, ehhez teljesen el kell tüntetniük a büdzsében tátongó lyukakat. Az EKB elnöke szerint a pénzügyi kiigazításnak kéz a kézben kell járnia a strukturális reformokkal, amelyek szerinte a munkahelyteremtést és a növekedést segítik elő.

Az enyhülő monetáris politika jeleként újabb átmeneti likviditásnövelő eszközök bevezetéséről is döntött a frankfurti székhelyű szervezet kormányzótanácsa. Ezek célja, hogy az eurózónában működő bankok könnyebben juthassanak likviditási hitelekhez, amely az övezet pénzpiaci működését könnyítené – magyarázta Mario Draghi.

Ezek közül kettő hároméves lejáratú, refinanszírozási eszköz, amelynek kamatait csak a lejárat végén kellene kifizetni, és amely lehetővé tenné az összeg teljes visszafizetését egy éven belül.

Az eurózóna adósságválságának leküzdésében játszandó esetleges komolyabb EKB-szereppel kapcsolatban viszont a bank elnöke utalt arra, hogy az EKB egyelőre nem kíván komolyabb államkötvény-vásárlási programot indítani. Éppen ez lenne az, amely a legtöbb eurózóna-tagállam szerint szükséges lenne a nehéz helyzetben lévő EU-tagállamok likviditási gondjainak azonnali megszüntetésére.

Németország viszont – egyedüliként az euróövezetben – éppen amiatt nem támogatja a frankfurti székhelyű bank nagyobb bevonását, mert szerinte az új pénzek korlátlan rendszerbe pumpálása felhajtaná a fogyasztói árakat, és azt az érzetet kelthetné egyes tagállamokban, hogy nem szükséges fegyelmezetten gazdálkodniuk, az EKB úgyis kihúzza őket a bajból.

A piacok mindent összevetve pesszimistának érezték az Európai Központi Bank bejelentéseit, ennek megfelelően a tőzsdeindexek, és több valuta, köztük a magyar forint értéke is esésnek indult.