Eu-Oroszország csúcs: nem a „hangos eredmények” találkozója

A Nyizsnyij-Novgorodban csütörtökön informális találkozóval induló csúcs pénteki napján már formális keretek között került megvitatásra többek között a vízummentesség perspektívája, a WTO-tagság realitása, az energetika területén való együttműködés és a világszinten problémát generáló kérdések megoldhatósága.

Zöldségekkel a WTO-ba

Ugyan mindkét fél prioritási témaként kezeli az orosz WTO-tagság előmozdítását,  azonban azt egészen a záró sajtótájékoztatóig  beárnyékolta az orosz zöldségimport-korlátozás, amit június 2-án vetettek ki minden európai behozatalra, kiváltva az EU megrökönyödését. Amíg  Vlagyimir Putyin miniszterelnök az emberek mérgezésének megelőzésével magyarázta a fennálló helyzetet, addig a legnagyobb felvásárlóját nélkülözni kényszerülő európai uniós zöldségimportőr országok egyszerű protekcionizmussal.

A már idestova 18 éve mézesmadzagon függő orosz WTO-tagság zökkenőmentes célba érésének rossz szájízt kölcsönözhetett volna a „zöldség botrány”, hiszen a talákozót megelőzően napi szintű hír volt. Lehetett is, mivel az orosz fél úgy érzékelte, hogy az EU sakkba akarja szorítani a „WTO-tagság vagy zöldségimport-tilalom” választásával. A kórokozó eredetével kapcsolatos találgatások megszűnése – többek között- az orosz feltétel. Dmitrij Medvegyev elnök be is jelentette a tilalom mihamarabbi megszüntetését – amint az uniós biztonságos eredetet igazoló tanusítványok megérkeznek az orosz félhez – Herman van Rompuy legnagyobb megelégedésére. Az Európai Tanács elnöke a RIA Novosztyi elmondta, hogy „Oroszország csatlakozni kell a WTO-hoz. Ez is a modernizációhoz vezető út egyik lépcsőfoka, az Uniónak pedig stratégiai fontosságal bír.” Ez nem is meglepő, hiszen hasonló eszközök WTO-tagság esetén irrelevánsak lennének, ami az Uniónak alapvető érdeke. Mindkét fél reményét fejezte arra nézve, hogy a WTO-tagságot még az év végén aláírhatják.

 Vízum nékül Oroszországba?

Bár kétségtelenül a WTO-csatlakozás előmozdítása volt az egyik legnagyobb cél, a csúcs azonban közel sem csak (a) zöldségekről szólt. Medvegyev nagy hangsúlyt fektetett a vízumliberalizációban történő előrelépésekre. A majdnem pontosan egy évvel ezelőtti EU-Oroszország csúcson adta át a tervezetet az orosz elnök az uniós illetékeseknek és jelentette ki, hogy országában semmi akadálya annak, hogy „akár holnap” be is vezessék azt.

Bár nem úgy tűnt, hogy az uniós fél sietne bármiféle határidőt is kitűzni, a záró akkordokban megegyeztek egy július végi dátumban, amikor is reményeik szerint a menetrend minden vitás i-jére felkerül a pont. A nagy reményeket kifejező bejelentések kiábrándítóak lehetnek azok számára, akik hiszik, hogy gyorsan meg is valósul a célkitűzés, írja a BBC a csúcs várakozásait summázva. Érveik arra vonatkoznak, hogy túl sok kell még ahhoz, hogy ez létrejöjjön: megbízható minőségű biometrikus útlevelek, Oroszország déli határainak megfelelő védelme vagy a korrupcióval vívott harc eredményessége, melyek hiányában jelen pillanatban nyilván nem sok uniós ország nyitná meg teljesen vízummentesen a kapuit (még ha hivatalosan nem is hangoztatja annak ellenkezőjét).

A MGIMO szakértője szerint ez a talákozó bár optimista hangulató, de mégsem egyéb, mint „órák egyeztetése”, amin a felek a következő lépéseket beszélik meg, de semmi nagyobb lélegzetvételű bejelentés nem történik. A hagnsúly átkerült az orosz választásokra és azok tisztaságára is. Ezt bizonyítja az Európai Parlament a csúcsot közvetlenül megelőző rezolúciója, melyben kritkusan szemlélve deklarálja, hogy az ellenzéki pártok indulásának megnehezítése egyértelmű akadálya a szabad választásoknak. Az orosz választások kritikus pontjait és az emberi jogok érvényesítésével kapcsolatos aggodalmait széleskörűen is megvitatja az Európai Parlament, várhatóan június 14-én, addig pedig Van Rompuy a  csúcson is kifejezte az Unió aggodalmait. ” A politikai pluralizmus és a jog tiszteletben tartása nagyon fontos”, – idézi őt a RIA Novosztyi – így éppen ezért remélik, hogy a decemberi és márciusi választásokra kapnak meghívást uniós megfigyelők is. Mindenesetre ha nem is díszkereteset, de legalább valamilyet.

Globális kérdőjelek

Mind a G20-at, G8-at, az EU-t és Oroszországot is érintő globális kérdésekkel kapcsolatos véleménycserére is sor került, amely érint olyan égető témákat, mint a nukleáris biztonság kérdése vagy az energiabiztonság és energiahatékonyság. A nemzetközi tematika másik blokkjába az észak-afrikai és közel-keleti kérdés, valamint az iráni atomprogram került. Véleményt cseréltek a globális gazdasági-és pénzügyi rendszer megerősítésének lépéseiről, számba vetve a legutóbbi válság tanulságait és szó volt még a pénzügyi standardok harmonizációjáról, mint a külföldi befektetések előmozdításának egyik katalizátoráról. Az európai és orosz bankok együttesen mintegy két milliárd euróval szállnak be a „Partnerség és modernizáció” programba, adta közre a Kommerszant orosz lap. Értesülésük szerint orosz részről a Szberbank, míg uniós részről az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjépítési-és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozza majd a tavaly decemberi csúcson felállított program megvalósítását.

A WTO-tagság közeljövőben való megvalósulásához José Manuel Barrosso, a Bizottság elnöke, a következőket fűzte: „Úgy véljük, hogy Oroszország csatlakozása már idén lehetséges, de ehhez Oroszország és az Európai Unió folyamatos párbeszédet kell folytasson az elkövetkezendő hónapokban, főleg ami az egészségügyi és a növény-egészségügyi kérdéseket és az autóipari befektetési rendszert és egyebeket illet.”  Azonban mindig ott van az a kis „de”. Egy orosz mondás szerinti: „Éljünk, aztán meglátjuk…” A fél év múlva esedékes bilaterális brüsszeli csúcson majd valószínűleg meg is láthatjuk.