Összefogás Murán innen és túl

Muravidéken is megemlékeztek a forradalom és szabadságharc eseményeiről. De nem csak a történelmi események előtt tisztelgett az ottani magyarság, hanem jelentős előrelépéseket tett további megmaradásáért és kultúrájának előmozdításáért. S szavuk nemcsak a szűk pátriárkájuk határáig hatolt, hanem egészen elhalatszott Ljubljanáig és Budapestig is.

A magyar közösségek szava Ljubljanáig is elért

A Magyar Köztársaság Ljubljanai Nagykövetsége, valamint a ljubljanai Petőfi Sándor Kulturális Egyesület és a József Attila Kulturális Egyesület szervezésében március 14-én Ljubljanában is  megemlékeztek az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. Immár hagyományosan először a ljubljanai várban, gróf Batthyány Lajos emléktáblájánál került sor megemlékezésre és koszorúzásra, ahol Szent-Iványi István, Magyarország szlovéniai nagykövete mondott ünnepi beszédet, majd a nagyköveti rezidencián szervezték meg a hagyományos nemzeti ünnepi fogadást. Az est ünnepi szónoka Cezary Król, Lengyelország szlovéniai nagykövete volt, aki beszédében a lengyel–magyar kapcsolatokról és két nemzet közös sors-szálairól is szólt. Mindkét helyen a magyar nyelvet tanuló ljubljanai iskolások adtak alkalmi kulturális műsort.

A forradalmi események ünneplését megelőzően már az azelőtti hétfőn kitüntetett szerep jutott Ljubljanában a szlovéniai magyarságnak. A muravidéki csúcsszervezet elnökének kezdeményezésére az elnöki palotában Danilo Türk szlovén köztársasági elnök fogadta a muravidéki, illetve a községi magyar önkormányzatok elnökeit. A felek találkozó után tett nyilatkozatai szerint jó hangulatú, nyílt beszélgetésről volt szó, amelyben szó esett a szlovéniai magyarság aktuális problémáiról, illetve a jövőbeni kisebbségi jogvédelem felülépítéséről is. A beszélgetésen jelen volt Stane Baluh, a Nemzetiségi Hivatal igazgatója is.

A zártkörű beszélgetés utáni nyilatkozatában a szlovén államfő hangsúlyozta, hogy a szlovéniai magyarság új vezetőivel folytatott beszélgetésben áttekintették a kétnyelvűség teljes területét. „Mindannyian örömünknek adtunk hangot, hogy a szlovén kormány áttekintette a jelenleg érvényes kisebbségi jogvédelmet és nekifogott a szükségesnek tartott módosításoknak, amelyek korszerűsítenék a jelenlegi rendelkezéseket. Véleményem szerint a jelenlegi fejlődésnek teret kellene adni az oktatásban is, mert ahogy egyéb területeknek, a kétnyelvű oktatási modellnek is követni kell a társadalom fejlődését, a társadalomban történt változásokat. Egyre több a vegyes házasság, a szlovén és a magyar nyelv viszonya teljesen más, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a határok már egyáltalán nem léteznek, szóval nagyok a változások és ezeket a törvényhozásnak is követni kell”- mondta az államfő.

Az államelnök kitért arra is, hogy a magyar nyelvnek a vegyesen lakott területen minden szegmensben biztosítani kell az egyenrangúságot, meg kell állapítani, a nyelvhasználat a gyakorlatban hol sántít, és utána meg kell tenni a szükséges lépéseket.

„Hit, őszinteség, bizalom, tenni akarás, összefogás”


Ezeket az értékeket tovább erősítették az idei március 15-i muravidéki események is. Összefogás, összetartozás, a közömbösség leküzdése, kötelességtudat. A számban kicsi, de lélekben remélhetőleg nagy muravidéki magyarságnak ténylegesen tömörítenie kell sorait, hogy megtartsa anyanyelvét, kultúráját, ősei hagyatékát. Ezek az idei muravidéki március egyértelmű üzenetei, amelyeket az ünnepi szónokok a lendvai központi ünnepélyen, illetve az eddig lezajlott községi ünnepélyeken fogalmaztak meg.

„Az állampolgárság és a választói jog összetartoznak”

A forradalom előtti hétvégén, március 11-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésére került sor az Országházban. A fórumon részt vett Göncz László, a magyar közösség parlamenti képviselője és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke. Az ülés utáni sajtótájékoztatón a KMKF elnöke, Kövér László a következőket nyilatkozta a sajtónak: „A választójoggal kapcsolatban nagyon sokan felszólaltak az ülésen, s azt a kiindulópontot senki nem kifogásolta, hogy az állampolgárság és a választójog összetartozik. Ebben konszenzus van, s ennél tovább most nem is akartunk jutni” – tette hozzá az elnök. A plenáris ülésen a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. Ebben többek között üdvözlik, hogy az új alaptörvényben megjelenik az egységes magyar nemzet eszméje és Magyarországnak a határon kívüli magyar nemzeti közösségek iránt viselt felelőssége.

A KMKF várakozással tekint a magyar állampolgárság kiterjesztésének folyamatára, valamint üdvözli, hogy a kedvezményes honosítás és visszahonosítás alkalmazása révén március 15-i nemzeti ünnepünkön köszönthetjük az állampolgársági esküt elsőként tévő honfitársainkat.

Bizakodva tovább menni…

Az elmúlt két hét ezen és még sok más biztató jelei remélhetőleg termékeny táptalajai lesznek a muravidéki magyarság megmaradásáért és kultúrájáért tenni akaró tagjainak, hogy az idei évben is nagy előrelépéseket tehessenek közösségeik fejlődésére és javára.

nepujsag.net

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »