Véget érhet a latin-amerikai nukleáris reneszánsz?

Afrika és az Antarktisz után jelenleg Latin-Amerikában a legkevésbé elterjedt a nukleáris energia használata annak ellenére,  hogy léteznek tervek a környezetbarátabb energia széleskörű terjesztésére. Az utóbbi években erősödött a bizalom az atomenergia iránt, ám a japán katasztrófa ismét elveheti a vállalkozó szellemű országok kedvét, amelyek előtte atomerőművek építését fontolgatták.
A latin-amerikai energiafelhasználás nagyjából 2 százalékát fedezi nukleáris energia, ezzel szemben a világ fejlettebb tájain ez az arány 15% körül mozog. Habár a fejlődő világ nagy része abban a cipőben jár, mint Latin-Amerika, néhány előrehaladottabb ázsiai országban (így Kínában is) az utóbbi időben rohamosan nő az atomerőművek száma. Ez a tendencia már Latin-Amerikában is elkezdődött, a Japánt ért katasztrófa után azonban csökkent a lelkesedés a nukleáris energia iránt.

Békés nukleáris „arzenál” Latin-Amerikában

Latin-Amerikában összesen hat atomerőmű található, Brazíliában, Argentínában és

Brazília is fontolgatja, hogy kibővíti nukleáris képességét, ugyanis az ország energiatermelésében oroszlánrészt vállaló vízerőművek működése megbízhatatlan a klímaváltozás és a szárazság miatt. Brazília a következő 15 évben a tervek szerint öt új reaktort szándékozik építeni, melyek a jelenlegi energiatermelési kapacitást négyszeresére növelnék, az atomerőművek része az energiatermelésből így 2025-ig háromról tíz százalékra nőne.

Kolumbia, Kuba, Chile, Ecuador, Peru, Uruguay és Venezuela is követné a fenti példát, s befektetnének a békés célú nukleáris technológiába. Sebastian Pińera chilei elnök bejelentette, hogy országát nem tántorította el a Japán katasztrófa, tovább folytatják a nukleáris program kidolgozását. Hozzátette, nagyon fontos, hogy levonják a tanulságokat a Japán katasztrófa kapcsán annak érdekében, hogy minimalizálják a kockázatát annak, hogy hasonló katasztrófa történjen a jövőben.

A nukleáris technológia békés célú felhasználásával kapcsolatban is tervez együttműködést Chile és az USA – többek között erre is szó került Obama latin-amerikai látogatása során.

A legnagyobb különbség a latin-amerikaiak és a japánok között, hogy az utóbbiak meglehetősen precízek. Bennünket felkészületlenül érne egy ehhez hasonló katasztrófa – mondta Raúl Montenegro a Légkör Védelméért Alapítvány elnöke.

A japán katasztrófa komoly hatással lehet a jövőben a világ nukleáris iparára, nem lenne csoda, ha a latin nukleáris reneszánsz lendülete is megtorpanna. Az országok komolyabb ellenőrzés alá vetik a nukleáris létesítményeiket. Jelenleg 440 reaktor működik világszerte, amelyek a világ energiaellátásának 16%-át teszik ki, még kétszázat építenek és még többet terveznek a továbbiakban.

Szép reményekkel tekintett a jövőbe a WNA, (World Nuclear Association, Nukleáris Világszövetség) még a legutóbbi elemzésében is, ebben 2030-ra 21 új reaktor építését prognosztizálta csak Latin-Amerikában. A japán katasztrófát megelőző merész becslések pedig azt monták, hogy 20 éven belül a világ energiatermelésének húsz százalékát biztosítsák atomerőművek, ezzel szemben most egyre nagyobb az ellenállás, egyre több akadállyal kell szembenézni.

A politikai, pénzügyi, társadalmi és környezeti indokokat is mérlegelték a döntéshozók, az aggodalmakra és az igényekre most még nagyobb figyelmet kell fordítani. Mindenki nagyon megfontolt, ennek ellenére a közvélemény is egyre hangosabban ellenzi ezeket a programokat. Könnyen előfordulhat, hogy ez tendencia derékba törheti a nukleáris ipar „pályafutását”.

Párhuzamot lehet vonni a mostani események és reakciók, illetve a hidegháborús események között. Az 1970-es években világszerte gombamód szaporodtak a nukleáris létesítmények, mígnem két katasztrófa borzolta a kedélyeket: 1979-ben az amerikai Three Mile Island-en történt és az 1986-os csernobili atomerőmű katasztrófa. Az akkori pánik a nukleáris ipar hanyatlását okozta, amely egészen az elmúlt évtized energiai válságáig tartott. –írja Paul Isbell, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyik főmunkatársa.

A nukleáris energia jövője

Egyre többen látják a megoldást a nukleáris energiában, mint a globális felmelegedés ellenszere, hiszen számos előnye

van a kőszénhez és a kőolajhoz képest. Az atomerőművek  tisztább technológiát képviselnek, azaz kevesebb szennyezőanyagot juttatnak a levegőbe. Az csupán illúzió, hogy  a nukleáris energia előállítása gazdaságosabb, köszönhetően a fokozott biztonsági előírásoknak – amelyek szigorúbbak lettek a japán katasztrófa óta -, drágult a nukleáris erőművek fenntartása.

Ennek ellenére még a legfegyelmezettebb államokban is csökkent a lelkesedés a nukleáris energia iránt. Bár sok bejelentés és terv volt már, kevés reaktor épült meg. A japán katasztrófa után a bizonytalanság és az emelkedő költségek miatt elképzelhető, hogy az eddig a jövő energiaforrásának tartott atomenergia veszít majd a jelentőségéből.