Jó szélben halad a Duna-stratégia

Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős biztosa tartott sajtótájékoztatót Budapesten, melyen bejelentették, mely országok fogják koordinálni a Duna-stratégia 11 kiemelt kérdését. A siker így – ahogy Hahn fogalmazott – innentől a tagállamokon múlik, de Magyarországnak EU Tanács-elnökként, valamint három prioritásban is vállalt koordinátori szerepe miatt nagy a felelőssége, hogy sikerül-e elfogadtatni elnökségi programjának egyik leglátványosabb elemét.

Martonyi János bevezetőjében ellmondta: számára a Duna Stratégia fontosságát az adja, hogy kifejezi az Európai Unió integráló szerepét, mely szerinte az egész magyar elnökségi programot is jellemzi. Egyrészt azzal, hogy nyolc tagállam mellett hat EU-n kívüli ország is részt vesz az együttműködésben, bizonyítják, hogy az Unió „nem egy erőd”. Másrészt a Stratégia nem csak térben, de szemléletében is integratív, mivel különböző (pl. infrastruktúra-fejlesztési, környezetvédelmi, kulturális) projekteket fog össze.

Az Európai Bizottság nyomán négy jelszóval jellemezte a kezdeményezést: régiók összekapcsolása („connecting regions”), környezetvédelem („protecting the environment”), a jólét növelése („building prosperity”), valamint az integráció megerősítése („strengthening integration”). Véleménye szerint a Duna-stratégia nem csak egyszerű fejlesztési program, hanem jelképe annak a Közép-Európának, melyről történelmi okokból sokáig csak álmodni lehetett, és melynek megteremtésében újabb lépcsőfokot jelent majd a dokumentum – a térség pedig akár az egész EU-nak is új energiát, lökést adhat.

Martonyi után Johannes Hahn, az Unió regionális politikáért felelős biztosa vette át a szót. Felhívta rá a figyelmet, hogy a Stratégia hasznát 150 millió ember élvezheti. Elmondta, hogy ötletekben nem volt hiány: több, mint 800 javaslat érkezett hozzájuk, és a Bizottság ebből faragott múlt decemberben egy akciótervet. A feladatokat 11 kiemelt kérdésre osztották fel, az ezekkel kapcsolatos munkát pedig két-két koordinátor-ország fogja össze (kivéve „a mobilitás és intermodalitás fejlesztését”, ahol a hajó- és a mindenféle egyéb közlekedést különválasztották a ponton belül, így kettő plusz kettő koordinátora van). Az ő feladatuk lesz megtalálni a „lényegi tartalmat”, összehangolva a nemzeti, regionális és helyi szint érdekeit, és kezelni a cégek, szakmai és civil szervezetek kéréseit. „A siker magának a régiónak az akaratán és képességén múlik” – mondta Hahn.

Az osztrák biztos azt is fontosnak tartotta, hogy a célokhoz határidőket is javasolt a Bizottság, mivel így konkrét eredményeket lehet elérni, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy áprilisban, mikor az Általános Ügyek Tanácsa elé kerül megvitatásra a javaslat, többé-kevésbé ugyanaz marad, azaz nem „vizeződik fel”. A tájékoztatón osztott sajtóanyag szerint ezek: a vízi hajóutak összekötése a vas- és közutakkal „multimodális” terminálok révén 2020-ra, az egész Duna árvízkockázat-kezelési tervének kidolgozása 2015-re és a veszély „jelentős csökkentése” 2021-re, a Fekete-tenger ökoszisztémájának 1960-as szintre visszaállítása 2020-ra, széles sávú internet-hozzáférés biztosítása a régió uniós állampolgárainak 2013-ra, valamint a GDP 3%-ának kutatás-fejlesztésre fordítása 2020-ra. A tájékoztató szerint ezek révén az EU2020 stratégiához is hozzá szeretnének járulni (olyannyira egyébként, hogy utóbbi célt például egy az egyben onnan vette át, bár ezzel kiterjeszti a hat nem uniós tagállamra is).

Hahn véleménye szerint a magyar elnökség oroszlánrészt vállalt az eddigi munkában, és azért is megdicsérte hazánkat, amiért három kiemelt kérdésnél is vállalta a koordinátori szerepet (ezzel egyébként egyike a legaktívabb államoknak). A prioritások közül az egyik a környezeti kockázatok kezelése, mellyel kapcsolatban utalt arra, hogy nemrégiben szomorú tapasztalatokat szerzett ezen a téren Magyarország. Ezt a kiemelt kérdést Romániával közösen kapta hazánk (itt érdekes helyzetet eredményezhet a ciántechnológiás bányászat betiltása körüli vita). Emellett a fenntartható energia használatának ösztönzéséért Csehországgal, valamint a vizek minőségének helyreállításáért és megőrzéséért Szlovákiával együtt vállalt hasonló felelősséget a magyar kormány.

További kiemelt cél pl. a kultúra és idegenforgalom fejlesztése vagy „a biodiverzitás, táj, levegő és talajminőség megőrzése”, de olyan, kevésbé a folyóhoz köthetőek is, mint pl. a tudásalapú társadalom kialakítása. A mobilitás és intermodalitás fejlesztésének fontos szerepére utalhat azonban, hogy a belvízi közlekedést külön kezelik a vasút-közút-repülés triótól. Előbbivel kapcsolatban újságírói kérdésre Martonyi elmondta, hogy a Duna hajózhatósága nem lehet magasabb rendű szempont, mint a környezetvédelem, és olyan módszerekre van szükség, amelyekkel nem kell a folyót átalakítani. „Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy alapvetően a hajókat kell a Duna számára alkalmassá tenni, és nem a Dunát a hajókhoz igazítani” – mondta.

A célok elérésére azonban az EU-tól nem lehet számítani egyetlen extra euróra sem, sőt, új intézmények vagy szabályok alkotása is kizárt. Ennek ellenére azért van miből gazdálkodni: a 2007-2013 közti pénzügyi keret például csak a kohéziós politika révén 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára, így ezeket a forrásokat kell hatékonyabban és a céloknak megfelelően elkölteni.

A Duna-stratégia elfogadására a tervek szerint 2011. júniusában, az Európai Tanács ülésén kerül majd sor, azaz még a magyar elnökség alatt.