Jönnek az újabb Irán elleni amerikai szankciók

Washington újabb szankciókat vezet be Irán ellen – jelentette be szerdán Brian Hook, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja a katari székhelyű al-Dzsazíra pánarab televízióban. Hook magyarázata szerint amennyiben Washington eredményeket akar elérni Teheránnal, előbb nyomást kell rá gyakorolnia.

Az al-Arabíjja nevű, szaúdi tulajdonú televíziónak adott nyilatkozatában a különmegbízott azt is elmondta, Donald Trump amerikai elnök „rendkívül elégedett” a washingtoni nyomásgyakorlással, és tudja, hogy a rezsim nagy nehézségekkel küzd, emiatt pedig egyre sebezhetőbbé válik. Hook hangsúlyozta, hogy a múltban Teherán túl sok tárgyalási lehetőséget utasított vissza, és jelenleg semmiféle színfalak mögötti párbeszéd nem zajlik Irán és az USA között.

A különmegbízott megismételte azt is, hogy Washington igyekszik megszerezni a kongresszus jóváhagyását egy Iránnal kötendő új egyezséghez. A tervek szerint ez helyettesítené a 2015-ben megkötött többhatalmi atomalkut, amelyet 2018 májusában Trump egyoldalúan felmondott, és újból büntetőintézkedéseket rendelt el az iszlám köztársasággal szemben.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Hook szerint egyébként a Perzsa(Arab)-öböl országai közösen sokkal hatékonyabban tudnának fellépni Iránnal szemben. Washington régóta igyekszik összebékíteni Szaúd-Arábiát, Bahreint és az Egyesült Arab Emírségeket Katarral, amely ellen a szomszédai 2017 júniusában hirdettek bojkottot azzal az indokkal, hogy Doha támogatja a terrorizmust és túl szorosak a kapcsolatai Iránnal.

Az Egyesült Államok legnagyobb térségbeli katonai támaszpontja a katari al-Udeid bázis, és a Fehér Ház többször jelezte: Katarra is számít egy Irán-ellenes régiós koalícióban. Kedden Tamím bin Hamad ász-Száni katari emír Washingtonba látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott többek közt az elnökkel és Mark Esper ügyvezető védelmi miniszterrel.

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »