Az iráni atomalku és annak tétje

Közel négy évvel a megkötése után az iráni atomprogramról aláírt megállapodás napjainkban szemmel láthatóan veszélyben forog, s a Perzsa(Arab)-öböl térségében emiatt kialakult feszültségeknek súlyos tétjei vannak. E kérdés részleteit az AFP francia hírügynökség foglalta össze.

Az atomalkut – hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) 2015. július 14-én kötötte meg Bécsben Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország az iráni atomprogram körüli 12 évi válság után.

A megállapodásban Irán vállalta, hogy nem törekszik atombomba beszerzésére, elfogadta, hogy drasztikusan korlátozza atomprogramját a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. Irán mindig is tagadta, hogy atombombát kívánna előállítani, azt is vállalta, hogy aláveti magát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szigorú ellenőrzésének.

Teherán az első időkben a hivatalos megfogalmazás szerint “stratégiai türelemről” tett tanúbizonyságot, hangoztatva, hogy kitart a szerződés mellett, de azt követelte a többi aláíró országtól, hogy tartsák be kötelezettségvállalásaikat, amelyek révén a washingtoni kilépés ellenére továbbra is hozzájutnak a szerződés biztosította előnyökhöz.

2019. május 8-án, napra pontosan egy évre rá, hogy az Egyesült Államok felmondta a szerződést, és belefáradva abba, hogy semmilyen európai ígéret sem ölt konkrét formát, Irán bejelentette, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek két kötelezettségvállalását, és “hatvan napot” adott a többi félnek, hogy “segítsenek kivédeni az amerikai szankciókat, különben két további kötelezettséget is felmondanak.
Teherán nem tartja be a szerződésben rögzített két korlátot: azt, hogy a nehézvízkészlete nem haladhatja meg a 130 tonnát, a gyengén dúsított uránkészlete pedig a 300 kilogrammot. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn jelentette be – s ezt a NAÜ is megerősítette – hogy az uránkészlet meghaladta a 300 kilogrammot.

Haszan Róháni iráni elnök szerdán azt is bejelentette, hogy július 7-án Irán újrakezdi a szerződés által megszabott szint (3,67 százalék) feletti urándúsítást. Az államfő azt is kilátásba helyezte, hogy az ország középső részén fekvő Arakban folytatják az atombombához szükséges plutónium előállítására is alkalmas nehézvizes reaktor építését, amelyet a szerződés értelmében leállítottak.

“Elsősorban arról van szó, hogy Irán segítséget kér partnereitől az amerikai büntetőintézkedések okozta gazdasági nehézségekből való kilábaláshoz” – mondta az AFP-nek Francois Nicoullaud, Franciaország volt teheráni nagykövete.
Irán “mindenekelőtt a fő eredményt, magát a bécsi egyezményt akarja megóvni” – vélte Clément Therme, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) Iránra szakosodott kutatója.
A szakértő szerint “Irán fő problémája az ország gazdasági összeomlásának a megakadályozása úgy, hogy közben ne provokáljon ki háborút”.

“Amíg Irán nem közelíti meg az egytonnás gyengén dúsított uránkészletet, nincs sürgető probléma” – közölte Francois Nicoullaud. Ha viszont Irán például 200 vagy 300 kilogramm közel 20 fokos szinten dúsított uránkészletet halmozna fel, ez már komoly aggodalomra adna okot”, még akkor is, ha ez “nem jelentené azt, hogy Iránnak néhány hónapon belül atombombája lehetne”.

“Ami a nehézvizet illeti, a készlet növekedése nem jelenti az atomsorompó-szerződés semmilyen megszegését, legalábbis sok évig nem” – tette hozzá az egykori nagykövet.

Miután “Irán soha nem fenyegetőzött azzal, hogy elűzi a NAÜ ellenőreit”, “az iráni atomprogram alakulását a jövőben is figyelemmel lehet követni” – jegyezte meg a nyugalmazott diplomata.

Clément Therme szerint az iráni atomprogram újraindítása mindenekelőtt az iráni lakosság számára lenne veszélyes, mert teljes elszigeteléshez és még nagyobb elszegényedéshez vezetne.

“Ha Irán partnerei nem találnak július 7-ig módot az amerikai szankcióknak legalább az enyhítésére, lehetséges, hogy Irán megvalósítja a kijelentéseiben jelzetteket” – figyelmeztetett Francois Nicoullaud.

Therme szerint” a JCPOA aláíróinak az az érdeke, hogy elkerüljék a háborút, és lehetővé tegyék, hogy az iráni gazdaság fellélegezhessen. “Egy Irán elleni amerikai háború azonnali kockázatának észlelése rábírhatja az európaiakat, a kínaiakat és az oroszokat, hogy biztosítékokat adjanak az iszlám köztársaságnak”.

Ami Clément Therme szerint kedvező, az az, hogy a térség számos állama, így az Egyesült Arab Emírségek, Katar vagy Omán támogatja a Brüsszel, Peking és Moszkva által a gazdasági, illetve az arab államokkal való közös biztonsági érdekeik nevében a feszültség csökkentéséért teendő kezdeményezéseket.

Forrás: MTI / AFP

  • További cikkeink a témában:

Felkapott hírek

Friss hírek

Békülőben Dél-Korea és Japán

Dél-Korea pénteken, hat órával a hírszerzési információk kölcsönös cseréjéről szóló, Japánnal kötött egyezmény (GSOMIA) hatályának lejárta előtt úgy döntött, hogy mégsem hátrál ki a megállapodásból, mert a japán fél érdeklődést mutatott a vitát rendezni hivatott párbeszéd folytatása iránt.

Read More »

Teljes politikai bénultság Libanonban

Michel Aun libanoni államfő csütörtökön ismételten "párbeszédet" sürgetett az utcai tiltakozókkal anélkül, hogy bármiféle konkrét javaslatot tett volna ennek mikéntjére. A korábbi miniszterelnök-jelölt Hariri ismételt visszatérésében bízik, pedig ő októberben már másodszor mondott le.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás