Irán feladta az atomalkut, elindítja az urándúsítást

Irán a jövőben nem tartja be az atomlétesítményei számára dúsított uránnak a nemzetközi szerződésben megszabott szintjét – közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes az al-Majadín televízió jelentése szerint.

A hivatalos bejelentés szerint Teherán néhány óra múlva megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Aragcsi hozzátette, hogy Teherán erre a lépésre azután szánta el magát, hogy az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.

Irán és hat nagyhatalom 2015-ben Bécsben állapodott meg arról, hogy az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az iráni atomprogram körül 2018 tavaszán újultak ki ismét a feszültségek, amikor Donald Trump amerikai elnök felmondta az atomalkut és újból az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat rendelt el.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az iráni atomalku és annak tétje

Irán nem akar az USA-val tárgyalni, inkább ellenáll

Iránban hétfőn meghaladta az alacsonyan dúsított uránkészlet mennyisége a 2015-ös atomalkuban kiszabott 300 kilogrammos felső határt, annak ellenére, hogy a szerződés európai aláírói felszólították Teheránt: tartsa magát a megállapodásban vállaltakhoz.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter akkor be is jelentette: Irán a következő lépésként a 3,67 százalékosnál egy kicsivel nagyobb mértékben dúsított uránt fog előállítani.

„A fő bejelentés holnap az urándúsítás szintjének 5 százalékosra való növelése lesz a megállapodás keretében elfogadott 3,67 százalékról” – mondta szombaton egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő.

A francia elnöki hivatal szombat este közleményében arról tájékoztatott, hogy Emmanuel Macron államfő több mint egy órán át tárgyalt telefonon Haszan Róháni iráni elnökkel, és abban állapodott meg vele, hogy július 15-ig megvizsgálja a párbeszéd folytatásának lehetőségét az atomalkut aláíró országokkal.

Az elkövetkező napokban az elnök folytatja a konzultációkat az iráni hatóságokkal és az érintett nemzetközi partnerekkel, hogy csökkenjen az iráni atomprogram miatti feszültség. A közlemény szerint Macron komoly aggodalmának adott hangot a nukleáris megállapodás „meggyengülése”, illetve ennek lehetséges következményei miatt.

A szerződésben részes országok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztségviselői a múlt pénteken megbeszélést folytattak az atomalku megmentése érdekében. A fórumon Irán közölte, hogy az európai országok nagyon kevés kereskedelmi támogatást ajánlottak neki cserébe azért, hogy elálljon a készletek meghaladásáról szóló tervétől. Teherán lépése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, és azóta több szankciót is életbe léptetett az iszlám köztársasággal szemben.

Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen Haszan Róháni iráni elnök teheráni hivatalában 2019. június 25-én. Róháni értelmetlennek nevezte, és élesen bírálta az előző nap Donald Trump amerikai elnök által aláírt Irán elleni újabb pénzügyi szankciókat tartalmazó rendeletét. MTI/EPA

Teherán egy évvel később, 2019. május 8-án jelezte, hogy a szerződés többi aláírójának hatvan napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, és ezzel megmentse az atomalkut. A mintegy négy éve megkötött többhatalmi megállapodás feloldotta az Irán elleni nemzetközi szankciók többségét, amiért Teherán cserébe korlátozásokat fogadott el atomprogramjának végrehajtásában, ugyanakkor a szankciók feloldása nem hozta meg a várt fellendülést, a beruházások elakadtak, így Irán gazdasága az atomalku felmondása előtti években is gyengélkedett.

Forrás: MTI/TASZSZ/AFP/Reuters/Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »