Egy olyan szigorúan kontroll alatt tartott országban, mint Kína, ahol a tetovált hírességektől a Micimackóig mindent cenzúráznak, szokatlanul feszült vita övezi a géntechnológiával módosított növények létjogosultságát. Ez pedig egyedülálló módon rámutat az államhatalom korlátaira.
Annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök “kiemelt nemzeti prioritásnak” nyilvánította a génmódosított növényeket, állami tulajdonban lévő újságok is nyíltan megkérdőjelezték a géntechnológiával módosított szervezetek (vagy röviden GMO-k) biztonságosságát, sőt, az ellentétes véleményen lévő csoportok nyílt vitát csináltak a kérdésből. A legvadabb állítás – miszerint a GMO-k egy nyugati összeesküvés részei, amelynek célja, hogy az élelmiszerellátás ellenőrzésével és rákkeltéssel bénítsák meg az ázsiai országot – először a Global Times kínai pártlapban jelent meg.
A furcsa az egészben, hogy miközben a demokráciára, az emberi jogokra és az egyéb érzékeny témákra tett utalásokat azonnal eltávolítja az állami cenzúra, a kormány meglepően széles mozgásteret biztosít a polgárok számára a GMO-k tekintetében. A közösségi médiát napi szinten árasztják el az álhírek és a GMO-ellenes posztok, és a népszerű televíziós személyiségektől a maoistákon át a Greenpeace-ig mindenki előszeretettel terjeszti őket.
A dezinformáció elleni küzdelem, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerek támogatása érdekében a kínai kormány még 2014-ben elindított egy médiakampányt – igen kevés sikerrel. Egy tavaly végzett országos felmérés szerint a válaszadók 46,7 százaléka negatív nézeteket vall a GMO-król, 14 százalékuk pedig azt hitte, hogy ez a bioterrorizmus egyik, Kína ellen irányuló formája.
Miután a kínai kormány régóta hozzá van szokva az engedelmességhez és a keménykezű taktikázáshoz, most először abban a ritka helyzetben találta magát, hogy bizalommal és észérvekkel kell meggyőznie polgárait. Az még a jövő zenéje, hogy az államnak sikerül-e teljesítenie ezt a feladatot.
A múlt tanulságai
Az élelmezésbiztonság már régóta kiemelt fontosságú a kínai vezetők számára. A nemzet történelme során az éhínség mindig is a lázadások és az instabilitás előszele volt, ami pedig sok dinasztia bukásához vezetett. A hasonló vég elkerülése érdekében a Kínai Kommunista Párt milliárdokat költött olyan genetikailag módosított növények kutatására és kifejlesztésére, amelyek javítják a termést, ellenállnak az aszálynak, sőt akár sós vízben is növeszthetők.
A nemzetnek a világ népességének mintegy 20 százalékát kell táplálnia, ugyanakkor a művelhető földek mindössze 7 százalékával rendelkezik. Közben az utóbbi években az éghajlatváltozás által kiváltott szárazság és szélsőséges hőmérséklet korlátozta a rovarirtó szerek és műtrágyák hatékonyságát. Ennek eredményeképpen egy 2014-es beszédében Hszi kijelentette, hogy Kínának “vakmerően kell kutatnia, hogy nemsokára ő uralja a GMO-technológiákat”.
Két évvel később – a hazai GMO-kutatás megerősítése érdekében – az állami tulajdonban lévő ChemChina vegyipari vállalat megvásárolta a svájci Syngenta növényvédőszer-gyártó óriást. A 43 milliárd dolláros akvizíció volt Kína addigi legnagyobb külföldi felvásárlása. Ugyanebben az évben, 2016-ban az állam nyilvánosságra hozta ötéves tervét, amelyben a génmódosított kukorica és szójabab fogyasztásra történő felhasználását ecsetelték.
Ellenállás a lakosság részéről
A kormány stratégiája ellenére kevés előrelépés történt a GM növények termesztésében. Ugyanis bár a növények állati takarmányban való felhasználásra történő importálása legális, a Kínában való termesztésük még mindig nagyrészt törvényellenes.
“A probléma leginkább a lakosság növekvő ellenszegülésében rejlik, mert a politikai vezetés emiatt habozik a kereskedelmi forgalomba hozatal kapcsán” – magyarázta Cong Cao, a Nottinghami Egyetem innovációs tanulmányokkal foglalkozó professzora és a GMO China szerzője.
A sorozatos biztonsági botrányok ugyanis a legtöbb kínait kétkedővé tették az iránt, hogy vajon a kormány képes-e ellenőrzése alatt tartani az élelmiszer- és gyógyszeripart. Vegyünk egy példát: több mint egy évtizeddel azután, hogy a kínai tejtermelőkről kiderült, hogy hamisított, alacsony fehérjetartalmú tejet árultak és emiatt több, mint 300 000 csecsemő került veszélybe, a kínai szülők még mindig nem bíznak az ország tejiparában, sőt mi több, az eset miatt az élelmiszergyártókat szinte általános bizalmatlanság övezi.
Az ilyen jellegű jelentések közepette a kormány folyamatosan nehézségekkel szembesül, hogy meggyőzze a fogyasztókat a GMO-k biztonságosságáról – annak ellenére, hogy világszerte tudósok tömegei, valamint hazai és külföldi, tudományos és egészségügyi szövetségek kutatásai támasztották alá ezt az állítást.
“Bár a kormány azt mondja, hogy a GMO-élelmiszerek biztonságosak, a kínai emberek sosem fogják ezt elhinni” – mondta Sam Geall, a Sussexi Egyetem témában jártas kutatója. “A kínai fogyasztók, akik már több tucat botrányt tapasztaltak meg, érthetően bizalmatlanok az élelmiszerek, illetve a mezőgazdaság szabályozásának tekintetében, ez pedig értelemszerűen kiterjed a géntechnológiával módosított élelmiszerekre is” – fűzte hozzá.
- Kapcsolódó cikkünk:
Ismeretlen területen
Tekintettel az élelmiszerbiztonsági kérdések “robbanékonyságára”, a kínai kormány szokatlanul érzékenyen állt a témához – ez kimerült abban, hogy csendben maradt. Ebben a vákuumban az olyan csoportok, amelyeknek célja, hogy Kínán kívül tudják a GM növényeket, kihasználták az élelmiszerbiztonsági félelmeket saját ambícióik elérésére.
Tavaly októberben a szintén állami kézben lévő Heilongjiang Daily leközölt egy interjút egy helyi tisztviselővel, aki azt állította, hogy Kína legjobb egészségügyi és tudományos intézményei megállapították: a GM szójabab nem biztonságos. A kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium hivatalos lapja egy – a téma kapcsán ritkának számító – rendreutasításban reagált az esetre és az interjút “komolyan félrevezetőnek” nevezve megismételte, hogy a GMO-k bizonyítottan biztonságosak.
Az incidenssel kapcsolatos megjegyzések az Egyesült Államok és Kína között már akkor is éppen zajló kereskedelmi háború közepette jöttek, amelyben az amerikai szójabab – amely közül sok genetikailag módosított – egyébként is igen érzékeny pont.
Az egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatok persze csak még inkább elbizonytalanították az amúgy is szkeptikus fogyasztókat, akik továbbra is félrevezető információkat olvasnak és osztanak meg a közösségi oldalakon a GMO-k veszélyeiről.
A paradoxon
Mivel nincs egyértelmű stratégiája a GMO-k támogatásának megnyerésére, valamint a nyilvánosság megnyugtatására az élelmiszerellátás szabályozása kapcsán, a központi kormányzat – paradox módon – kénytelen elpusztítani a GM növényeket és elkobozni a vetőmagokat.
2016-ban, miután az északkeleti Liaoning tartományban – az egyik stratégiai gabonatermesztő régióban – végzett nyolc hónapig tartó vizsgálat kimutatta: az itt termesztett kukorica 93 százalékában találtak nyomokban GMO-szennyeződést, a kormány nagyszabású támadást indított az illegális GM növények ellen. Több száz hektáros területeken számolták fel az ültetvényeket, lefoglalták az illegális vetőmagokat, továbbá mindazon személyeket letartóztatták, akik engedély nélkül értékesítették a magokat.
Forrás: The Diplomat