Tovább halaszthatja a kamatemelést az EKB

Az Európai Központi Bank kész minden szükséges és arányos intézkedést megtenni, így tovább halaszthatja a kamatemelést, ha a jelenlegi bizonytalan gazdasági kilátások hirtelen rosszabbra fordulnak – jelentette ki Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke szerdán Frankfurtban egy szakmai tanácskozáson.

Az EKB kormányzótanácsa márciusi ülésén új, célzott, hosszú távú refinanszírozási program elindításáról döntött a hitelezés támogatásának érdekében, változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, egyúttal jelezte, hogy nyár helyett legkorábban is az év végén emelhet kamatot. A szeptemberben induló, 2021 márciusáig tartó új, immár harmadik alkalommal meghirdetett programban (TLTRO-III) negyedévente helyeznek ki kétéves lejáratú hiteleket.

Draghi megismételte, hogy az euróövezeti gazdaság mindent átható bizonytalansággal szembesül a világkereskedelem lassulása miatt, miközben a hazai kereslet továbbra is erőteljes. „Az EKB tovább halaszthatja a tervezett kamatemelést, ha intézkedéseket kell tennie a negatív kamatlábak hatásainak enyhítésére” – hangoztatta.

„Ahogy márciusi ülésünkön tettük, biztosítanánk, hogy a monetáris politika továbbra is alkalmazkodó legyen, kiigazítva előretekintő iránymutatásunkat (forward guidance) az új inflációs várakozások tükrözésére” – mondta Draghi, hozzátéve, hogy a külső kereslet csökkenése miatt a vállalati beruházásokat visszafogták, és növekednek az arra vonatkozó kockázatok, hogy ennek kárát látja a hazai kereslet és a foglalkoztatottság.

A bankok azon panaszáról szólva, miszerint a negatív kamatok ártanak a hitelezésnek, Draghi elmondta, hogy a gyenge nyereségesség nem következik automatikusan a negatív kamatokból, de az EKB megvizsgálja, van-e szükség kárenyhítő intézkedésekre.

„Szükség esetén el kell gondolkodnunk azokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek révén megőrizhetjük a negatív kamatok gazdaságra gyakorolt kedvező következményeit úgy, hogy közben enyhítjük a kedvezőtlen mellékhatásokat, ha egyáltalán vannak ilyenek” – fogalmazott a jegybank-elnök.

A bankvezető elutasította azt a felvetést is, hogy a pénzintézeteknek extra támogatásra van szükségük. A legjobban teljesítő bankok arra használták az elmúlt tíz évet, hogy csökkentsék költségeiket, diverzifikálják jövedelmeiket és információs technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »