Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről – közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.
A közös közleményben kiemelték: az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás „szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára”.
A német kormány elvárja, hogy a török kormány „a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével” – tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
A szövetségi kormány köszönetet mond az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziójának a munkájáért, és „különleges jelentőséget” tulajdonít értékelésének.
A szövetségi kormány „emlékeztet” arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság „súlyos kételyeket” fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkeink:
Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján „köteles” figyelembe venni ezeket a kételyeket.
Mindezen kételyekről a „lehető leggyorsabban” politikai megbeszéléseket kell kezdeni Törökországgal kétoldalú, bilaterális szinten, illetve az uniós intézmények és Törökország közötti kapcsolatok szintjén – közölte Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
Az előzetes adatok szerint a vasárnapi referendumon 86 százalékos részvételi arány mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt a 18 pontból álló alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vitatja az eredményt.
Forrás: MTI
