Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Egy generációval ezelőtt a románok sorban álltak az ételért. Ma Bukarestben újra sorban állnak, de a sorban állók már nem románok.
Az egyik utcában ukrán menekültek sorakoznak egy segélyosztó központ előtt. Egy másikban nepáliak, bangladesiek és mások várakoznak egy bevándorlási hivatal előtt, hogy megújítsák a munkavállalási és tartózkodási engedélyeket. Az 1970-es évek Olaszországához hasonlóan Románia is azon a határon van, hogy a kivándorlók országából a bevándorlók országává váljon.
Romániában a NATO-csatlakozással egy időben (2004) kezdődött a jelentősebb gazdasági növekedés, amikor az ország európai uniós integrációs perspektívát is kapott. 2003-ban az egy főre jutó GDP még ugyanúgy az EU átlagának 30,5 százalékát tette ki, mint 1995-ben, de azóta – a 2013-as megtorpanástól eltekintve – évről évre sikerült lefaragnia lemaradásából. Az egy főre jutó román GDP 2010-ben már az uniós átlag 53%-a volt, 2021-ben pedig elérte az uniós átlag 74,2 százalékát.
Ezzel Románia egy főre jutó GDP-je már nemcsak Bulgáriáét, hanem Görögországét, Szlovákiáét, Horvátországét és Lettországét is megelőzi, és közvetlenül Magyarország mögött áll.
Egy főre eső jutó GDP az EU átlaghoz viszonyítva. Forrás: Eurostat
Az ország gazdasága tehát közel két évtizede folyamatosan növekszik, ugyanakkor a lakosság száma jelentősen csökkent: az 1990-es 23,2 millióról mára 19 millióra. Az 1989-es forradalom után összeomlott a születési ráta, és milliók vándoroltak ki.
Mindezek következtében (felpörgő gazdaság + kisebb népesség) komoly munkaerőhiány alakult ki az országban. A hotelek, bárok és éttermek mind kétségbeesetten keresik a dolgozókat, de a legkritikusabb helyzetben az építőipar van.
Érkeznek az uniós pénzek
Adriana Iftime, az Építőipari Vállalkozók Munkaadói Szövetségének főigazgatója szerint az ágazatnak 2024 végéig legalább 100 000 új munkavállalóra van szüksége. Az építőipar ki szeretné elégíteni az infrastrukturális munkák iránti keresletet, amelyet az EU járvány utáni helyreállítási alapjából érkező források ösztönöznek. Iftime szerint Románia 27 milliárd eurót kap, amelyből akár 17 milliárd euró is juthat az építőiparra. Az egyéb uniós finanszírozási forrásokkal együtt Románia 2027-ig több mint 80 milliárd eurót kaphat – ez pedig rengeteg új építési projektet jelent, amihez persze munkások is kellenek.
Mivel sok román még mindig inkább kivándorol vagy külföldön dolgozik a jobb fizetés miatt, Románia külföldön született lakossága növekszik ugyan, de ez nem segíti a lokális helyzetet, külföldről kell bevonni munkavállalókat. A 2022-es év végére 113 520 nem uniós állampolgár volt az országban (ami öt év alatt 110%-os növekedést jelent), emellett 54 765 uniós állampolgár, 113 ezer ukrán menekült és becslések szerint 200 ezer bevándorló a szomszédos Moldovából – bár utóbbiak többsége román állampolgársággal rendelkezik, így nem tekinthető hagyományos bevándorlónak.
Mircea Mocanu, aki az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének bukaresti irodáját vezeti, azt mondja, hogy szervezete számításai szerint a moldovaiakat nem számítva az évtized végére már 600 ezer külföldi lesz Romániában, ami jelenlegi adatokkal számolva a teljes lakosság 3%-a.
https://www.instagram.com/p/CrsI-G_NryO/
Forrás: The Economist / Eurostat
