A horvát euró bevezetésével az uniós költségvetési szabályoknak is változniuk kell

Bár az euró bevezetését Horvátországban nem mindenki pártolja, és ennek megakadályozására aláírásgyűjtésbe is kezdtek, a teljes EU szempontjából fontosabb kérdés, hogy miképpen alakítják át a bevezetési kritériumokat. A mostani rendszerrel ugyanis biztosan nem tud bővülni az eurózóna.

Horvátországban szombatra összegyűlt a szükséges aláírások csaknem fele ahhoz, hogy népszavazást lehessen kiírni a horvát nemzeti valuta, a kuna védelmében – jelentette be Marko Milanovic Litre, a Horvát Szuverenisták (HS) parlementi képviselője, az euró bevezetésének akadályozását célzó indítvány szervezőbizottságának tagja. A népszavazásról szóló kezdeményezést a 151 tagú törvényhozásban négy képviselővel rendelkező HS, valamint három jobboldali, parlamenten kívüli párt, a Horvát Jogpárt (HSP), a Függetlenek Horvátországért (NHR) és a Megújulás Generációja (GO) indították el.

November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az alkotmányba bekerüljön a következő szöveg: „Horvátország nemzeti valutája a kuna, amely száz lipára osztható, és amelynek megváltoztatásáról csak népszavazáson dönthetnek az állampolgárok”.

Ha a kezdeményezőknek sikerül is összegyűjteniük a megfelelő számú aláírást, a népszavazási kérdés hitelesítését még az alkotmánybíróságnak meg kell vizsgálnia.

Milanovic Litre a sajtónak úgy nyilatkozott: elégedettek az aláírásgyűjtés gyorsaságával, mindössze öt nap alatt sikerült ugyanis 157 ezer támogatói aláírást begyűjteniük. Kijelentette: a kormány bár figyelmen kívül hagyja a kezdeményezést, a horvátoknak joguk van eldönteni, mikor akarják bevezetni az eurót.

„Ismételgethetik mantrájukat, hogy az már eldőlt az EU-csatlakozásról szól népszavazáson, de ez csak részben igaz” – mondta. Andrej Plenkovic kormányfőre utalva hozzátette, hogy ez nem lehet egy ember döntése, személyes érdeke. Litre kiemelte: harcolni fognak azért, hogy a horvát fizetőeszköz a kuna maradjon, mert szerintük jelenleg az egyik legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe az emberiség, és nem siethetnek egy olyan új monetáris unióba, amelynek meglesznek a saját érdekei.

A kormány szerint nincs szükség népszavazásra, mert Horvátország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), elfogadta a közös fizetőeszköz bevezetését. Horvátország 2023 januárjában készül bevezetni az eurót.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie minden maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy

  • az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga
  • az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát
  • a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát
  • a hosszú távú hitelek kamatlába pedig legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Fenti feltételek közül a bruttó államadósságra vonatkozó kitételt 2023-ig lehetetlen lesz teljesíteni, a koronavírus-járványra adott gazdaságösztönző lépések következtében ugyanis az egész Európai Unióban meredeken emelkedett a GDP-arányos államadósság és az említett 60%-os kritériumnak már csak a tagállamok kevesebb mint a fele felel meg.

A 2021 első negyedévének végére vonatkozó – egyelőre előzetes – adatok alapján a GDP-arányos államadósság Görögországban a legnagyobb, már 209,3%, a második helyen Olaszország áll 160%-kal, a harmadik helyen pedig Portugália 137,2%-kal. Az európai uniós országok átlaga 92,9%, az eurózóna országainak átlaga 100,5% – mindegyik adat lényegesen meghaladja az elvárt 60%-os limitet.

Az uniós országok államadóssága a GDP arányában 2021 első negyedévének végén (előzetes adatok). Forrás: Eurostat

Horvátország a középmezőnyben foglal helyet 91,3%-os GDP-arányos államadósságával, de ez az érték egy évvel korábban (2020 Q1) még csak 73,7% volt. A helyzet irrealitását mutatja, hogy már az EU két legnagyobb gazdasága sem felel meg a 60%-os államadósság-követelménynek, Németországban 71,2%-ra nőtt az adósság, Franciaországban pedig már 2020 elején is 100% felett állt, most pedig 118% ez a mutató.

Nem véletlen, hogy a francia sajtóban már idén áprilisban a maastrichti kritériumok felülvizsgálatáról cikkeztek, a Le Monde információi szerint Franciaország 2022 első felében az Európai Unió soros elnökeként az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatára tesz majd javaslatot. A miniszterelnöki hivatalban működő Gazdasági Elemző Tanács a 3 százalékos deficitszabály és a 60%-os államadósság-plafon eltörlését szorgalmazza.

Az Eurostat teljes jelentése angol nyelven itt letölthető.

  • Kapcsolódó cikkeink:

 

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »