Stoltenberg elég komor jövőképet vázolt

A NATO főtitkára szerint a szövetség jövőbeni tevékenységének fontos eleme lesz a Kína részéről megnyilvánuló biztonsági fenyegetések elhárítása, ráadásul Kína szerepét Oroszországgal együtt kell vizsgálni, mert együttműködnek.

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban kifejtette: Kína nem ellenség ugyan, de kiberkapacitásai, újonnan kifejlesztett technológiái és nagy hatótávolságú rakétarendszerei révén hatással van az európai biztonságra.   Stoltenberg kijelentette: a következő évtizedre szóló új NATO-doktrína “alaposan foglalkozik majd” azzal a kérdéssel, hogy a szövetség tagjait miként lehet megvédeni e fenyegetésektől.

A NATO Észak-Amerika és Európa szövetsége, de e két térség olyan globális kihívásokkal kénytelen szembenézni, mint a terrorizmus és a kibertevékenység, valamint Kína felemelkedése. Éppen ezért amikor a kollektív védelem erősítése kerül szóba, akkor Kína felemelkedésével is foglalkozni kell – fogalmazott a NATO-főtitkár.

“Megjósolhatjuk, hogy Kína felemelkedése hatással lesz biztonságunkra, és ez a hatás már érződik is” – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a NATO-szövetségesek a határaikon kívüli tevékenység visszafogására, ezzel egy időben ugyanakkor a külső fenyegetések elhárításának javítását célzó hazai védelmi ellenállóképesség fejlesztésére törekszenek.

“Kína egyre közelebb jön hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkvidéken, látjuk őket a kibertérben, és látjuk azt is, hogy komoly beruházásokat hajtanak végre tagországaink kritikus fontosságú infrastruktúráiban. Mindeközben egyre több olyan nagy hatótávolságú fegyverük van, amelyekkel az összes NATO-tagállam elérhető” – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva a NATO főtitkára.

Stoltenberg hozzátette: Kínát és Oroszországot nem két külön fenyegetésnek kell tekinteni, mivel a két ország szorosan együttműködik, “és amikor technológiai beruházásokat végzünk, az mindkettőjükről szól”.

A Financial Times hétvégi jelentésében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kína az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében előrébb tart, mint ahogyan azt Washingtonban gondolták. A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.

A kínai külügyminisztérium hétfőn tagadta a Financial Times értesülését, Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő elmondta: a londoni lap által említett kísérlet valójában egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt.

Forrás: FT / MTI

Friss hírek

Nyomás alatt a DE30 a gyenge IFO adatok miatt

Vegyes mozgásokkal indult a hét a német tőzsdén, az index próbálja megvédeni a múlt hét végén beállított idei mélypontot, ezt azonban nem segítik a friss IFO hangulatindex adatok, melyek a vártnál gyengébben alakultak, és a számok megerősítik annak lehetőségét, hogy Németországra erős recesszió vár.

Read More »