A NATO főtitkára szerint a szövetség jövőbeni tevékenységének fontos eleme lesz a Kína részéről megnyilvánuló biztonsági fenyegetések elhárítása, ráadásul Kína szerepét Oroszországgal együtt kell vizsgálni, mert együttműködnek.
Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban kifejtette: Kína nem ellenség ugyan, de kiberkapacitásai, újonnan kifejlesztett technológiái és nagy hatótávolságú rakétarendszerei révén hatással van az európai biztonságra. Stoltenberg kijelentette: a következő évtizedre szóló új NATO-doktrína „alaposan foglalkozik majd” azzal a kérdéssel, hogy a szövetség tagjait miként lehet megvédeni e fenyegetésektől.
A NATO Észak-Amerika és Európa szövetsége, de e két térség olyan globális kihívásokkal kénytelen szembenézni, mint a terrorizmus és a kibertevékenység, valamint Kína felemelkedése. Éppen ezért amikor a kollektív védelem erősítése kerül szóba, akkor Kína felemelkedésével is foglalkozni kell – fogalmazott a NATO-főtitkár.
„Megjósolhatjuk, hogy Kína felemelkedése hatással lesz biztonságunkra, és ez a hatás már érződik is” – tette hozzá.
Stoltenberg szerint a NATO-szövetségesek a határaikon kívüli tevékenység visszafogására, ezzel egy időben ugyanakkor a külső fenyegetések elhárításának javítását célzó hazai védelmi ellenállóképesség fejlesztésére törekszenek.
Stoltenberg hozzátette: Kínát és Oroszországot nem két külön fenyegetésnek kell tekinteni, mivel a két ország szorosan együttműködik, „és amikor technológiai beruházásokat végzünk, az mindkettőjükről szól”.
https://www.instagram.com/p/CVGmrOpgvz3/
A Financial Times hétvégi jelentésében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kína az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében előrébb tart, mint ahogyan azt Washingtonban gondolták. A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.
A kínai külügyminisztérium hétfőn tagadta a Financial Times értesülését, Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő elmondta: a londoni lap által említett kísérlet valójában egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt.
Forrás: FT / MTI