Több, de kisebb mértékű kamatemeléssel tervez az MNB az év végéig

A Monetáris Tanács három intézkedés együttesével folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, 1,65 százalékra. Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint. Rámutatott, hogy az inflációt emelő tényezők tartósabban megmaradnak, ezért az inflációs kilátásokat övező kockázatok változatlanul felfelé mutatnak. Közölte: három intézkedéssel folytatódik a szigorítási ciklus:

• az első az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése
• a második értelmében az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik
• harmadik lépésként pedig a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást.

Mindhárom intézkedésre szükség van a közlése szerint. A forintlikviditást nyújtó swapeszköz állománya jelenleg 1100 milliárd forint, ennek több mint a fele év végéig lejár. Az állampapír-vásárlási programot legközelebb decemberben értékelik majd átfogóan. A tanács értékelése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából – hangsúlyozta, hozzátéve: folyamatosan értékelik az eddig meghozott intézkedések hatását.

Azt mondta, hogy az inflációs cél elérése kitolódott. A jelenlegi kilátások szerint a következő hónapokban 5 százalék felett lehet az infláció. A mutató majd 2022 őszén érheti el ismét a 3 százalékos célértéket.

Kitért arra, hogy a magyar gazdaság sikeresen újraindult, az élénk növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik, amikor 7-8 százalékos növekedésre van esély. A negyedik negyedévben némi lassulás lehet a negyedik hullám megjelenése miatt. Idén a GDP bővülése 6,5-7 százalék között lehet, ez kedvezőbb a korábban vártnál. Az éves növekedés 2022-ben is dinamikus, 5-6 százalék közötti lehet.

Magyarország 2022 végére Európa öt leggyorsabb helyreállást felmutató országa közé tartozik majd a jelenlegi kilátások alapján.

Megismételte: a jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A kamatemelést addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Inkább 25-30 bázispontos emelést vártak

Meglepetésként értékelték az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők a 15 bázispontos kamatemelést, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt. A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte, 0,7 és 2,60 százalékra.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a jegybank döntése a várakozásokhoz képest felemásan alakult. A kamatemelés a vártnál kisebb mértékű lett, azaz kevésbé szigorított a jegybank. Arra is számítani lehetett, hogy az állampapírvásárlási program mértéke tovább lassul, az azonban egy váratlan szigorítás, hogy a forintlikviditást nyújtó swap eszközt kivezetik.

Hozzátette: összességében a piac először gyengülő forinttal reagált a döntésre, amelyet a kisebb kamatemelés magyaráz, hiszen ekkor a másik két szigorító lépés még nem volt ismert. Fontos üzenet szerinte a piac számára, hogy lesznek további szigorítások és havi szintű szigorítások lesznek, ez alapján arra számít az elemző, hogy a következő hónapokban is 15 bázispontos kamatemelés lesz. Ez az üzenet elősegítheti a forint árfolyamának stabilizálását, a piac megnyugtatását.

A jegybank az inflációhoz hozzájáruló tényezők között kiemelte az élelmiszerárak és az alapanyaghiány miatt az iparcikkek áremelkedését. Az állampapír vásárlások üteme legközelebb a decemberi ülésen mérséklődhet. Az új jegybanki prognózisban a növekedési előrejelzést a jegybank felfelé, a 6,5-7,0 százalékos sávba emelte, amely inkább konzervatív előrejelzésnek tekinthető, míg az inflációs előrejelzés megfelel a piaci konszenzusnak – írta.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is azt emelte ki: meglepetés volt, hogy lassított a kamatemelési cikluson az MNB. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci konszenzus 25 bázispontos kamatemelésről szólt. A közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat – közölte. Az Equilor várakozásai szerint az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kamatdöntő ülés után a jövőbeni kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságok érdemben csökkentek. Az irányadó rátára vonatkozó előrejelzésüket változatlanul hagyják, várakozásuk szerint az év végére 2,1 százalékra emelkedhet a jegybanki alapkamat. Szintén úgy vélte, hogy a keddi kamatdöntés kisebb meglepetést hozott, hiszen a piaci konszenzus nagyobb mértékű további szigorítást várt, és a kamatemelési ciklus 25-30 bázisponttal való folytatását valószínűsítette.

Forrás: MTI