Beérte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét a parlamenti választásra készülő Németországban egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.
Öt héttel a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt a CDU/CSU és az SPD is 22 százalékon áll – mutatta ki az INSA közvélemény-kutató társaság. A 22 százalék az SPD legjobb eredménye 2017 decembere óta az INSA méréseiben, ezzel szemben a CDU/CSU esetében a 22 százalék a legrosszabb eredmény a 2009-ben alapított társaság felméréseinek történetében.
A pártok támogatottsága együtt mozog a kancellárjelöltek személyes népszerűségével. Olaf Scholz SPD-s jelölt, a Bundestag-választás után visszavonuló Angela Merkel kormányának pénzügyminisztere a szavazatok 34 százalékát szerezné meg, ha közvetlenül választanának kormányfőt Németországban. Ez öt százalékpontos emelkedés egy hét alatt.
Armin Laschet CDU-elnök és észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök nem áll ilyen jó, a CDU/CSU kancellárjelöltjének támogatottsága 12 százalékos, három százalékponttal csökkent augusztus közepe óta.
Váltás az utolsó pillanatban?
Számos német sajtóértesülés szerint a pártszövetségben fokozódó elégedetlenség mutatkozik Armin Laschettel szemben. A két párt közös Bundestag-frakciójának legutóbbi, pénteki online tanácskozásán egy CDU-s képviselő fel is szólította, hogy ha két héten belül nem javulnak a felmérési adatok, tegye meg a szükséges lépéseket, vagyis adja át a kancellárjelöltséget Markus Söder CSU-elnöknek, bajor kormányfőnek.
Olaf Scholz kampányát nagyban segíti, hogy a Merkel-kormány tagja, Armin Laschetnek pedig nincs határozott politikai irányvonala, nincsenek saját témái és pártjának bázisában is csekély a támogatottsága – magyarázta az adatokat a Bild am Sonntagnak Andrea Römmele, a Hertie Közhasznú Alapítvány egyetemi szintű politikai vezetőképző intézetének (Hertie School) kutatója. Ugyanakkor Laschet még így is fordíthat – tette hozzá a szakértő, kiemelve: az utóbbi hetek válságai – köztük a főleg Észak-Rajna-Vesztfáliát sújtó júliusi árvíz és az afganisztáni tálib hatalomátvétel – megmutatták, hogy a német belpolitikától független, „külső események gyorsan megfordíthatják a hangulatot”.
Egy másik vasárnapi lap, a Welt am Sonntag elemzése szerint a CDU/CSU helyzetét tovább nehezíti, hogy kampányukat arra építették, hogy a Zöldek az első számú ellenfél, és senki nem számolt azzal, hogy a szociáldemokraták néhány hét alatt 14-15 százalékról 20 százalék fölé erősödnek, a Zöldek pedig meggyengülnek.
Az INSA adatai alapján a Zöldek a szavazatok 17 százalékára számíthatnak. Tavasszal, amikor megtették kancellárjelöltnek Annalena Baerbock társelnököt, még 27 százalék körül álltak, és volt több olyan felmérés, amelyben megelőzték a CDU/CSU-t. A baloldali irányultságú ökopárt támogatottsága Annalena Baerbock botlásaival párhuzamosan kezdett gyengülni. A 40 éves politikus több ügyben magyarázkodásra kényszerült, pontatlanságokat mutattak ki például a hivatalos életrajzában, politikai elképzeléseiről írt könyve miatt pedig plágiummal is megvádolták. Így az INSA mérése szerint már csak a szavazatok 13 százalékát gyűjtené össze, ha közvetlenül választanának kancellárt.
A Bundestag kisebb pártjainak támogatottsága nem változott számottevően. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egy százalékpontos erősödés után a szavazatok 13 százalékára számíthat. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) ugyancsak egy százalékponttal erősödve 12 százalékon áll, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) 7 százalékon stagnál.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI