A járvány utáni fellendülés a piszkos energia iránti keresletet is növeli

Az optimisták abban reménykednek, hogy a járvány utáni (?) gazdasági fellendülés lökést ad a világszintű dekarbonizációs törekvéseknek, és számos kormányzat hozott is intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben tisztább energiaforrásokból fedezzük a globális szükségletet. 

Európában az évtized végéig 55%-kal tervezik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-ben mért szintekhez képest, Japán pedig július 21-én bejelentette, hogy 2030-ig az ország energiaszükségletének kielégítését biztosító energiamixben a fosszilis üzemanyagok arányát a 2019-es 76%-ról 41%-ra csökkentenék.

A nagy szavak ellenére azonban a valóság másképp fest, a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet növekszik. 

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) legutóbbi jelentése szerint az elektromos áram iránti globális kereslet 2021-ben 5%-kal, 2022-ben pedig további 4%-kal fog nőni. Ennek a pótlólagos keresletnek a kielégítése 45%-ban fosszilis üzemanyagok felhasználásával történik majd meg 2021-ben és ez az arány 2022-re is csak 30%-ra csökken. Összehasonlításképpen: 2019-ben a pótlólagos áramigény mintegy 25%-át fedezték fosszilis energiahordozókkal.

Az amerikai gazdaság élénkülése erős keresletet támasztott a cseppfolyós földgáz iránt, Ázsiában és Európában pedig a forró időjárás növelte az áramellátási igényeket. Eközben pedig a szén piaca is fellendült, az árazás alapjául szolgáló egyik szénfajta ára kilőtt, tonnánkénti árfolyama 50 dollárról 150 dollárra ugrott. Ennek egyik oka, hogy Kína elektromos áramigényét nagymértékben még mindig a szén fedezi.

De nemcsak Kínában, az Egyesült Államokban sem akarják még feladni a szénfelhasználást. Az Amerikai Energiainformációs Hivatal becslése szerint a hazai áramellátásban a szén aránya 26%-ra nő idén a 2020-as 22%-ról. A német Commerzbank elemzői szerint pedig idén csúcsra futhat a globális acéltermelés, amihez szintén sok szenet égetnek el.

A 2007 és 2009 közötti pénzügyi válság után sokan abban reménykedtek, hogy a világ energiaszükséglete tartósan csökkenni fog, ez azonban hiú ábrándnak bizonyult. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a koronavírus-járvány esetében sem lesz másképp: az energiaigény folyamatosan nő, és sok országban továbbra is a szén és egyéb fosszilis energiahordozók adják a „megoldást”.

Forrás: The Economist

https://www.instagram.com/p/CSHPnSVNYyI/