Szakértői kormány jön Olaszországban

Az olasz államfő kedd este „magas profilú”, nem feltétlenül politikusokból álló kormány felállítását jelentette be az egészségügyi, társadalmi és gazdasági vészhelyzet kezelésére, miután az eddigi kormánytöbbség fenntartásáról szóló egyeztetések eredménytelenül zárultak. Sergio Mattarella szerdán fogadja Mario Draghit, az Európai Központi Bank előző elnökét, akit várhatóan felkér a kormányalakításra.

Mario Draghi (k) 2017 szeptemberében, akkor még az EKB elnökeként. Kép forrása: Flickr

Az államfő bejelentette az eddigi kormánytöbbség végét, két utat jelölve meg: egy másik kormány azonnali felállítását vagy az előrehozott választásokat. Hangsúlyozta, hogy a sürgős lépéseket követelő járványhelyzetben teljes döntési joggal bíró kormányra van szükség, ami egy választási kampány esetében nem lenne lehetséges. Mattarella az összes politikai erő támogatását kérte egy „magas profilú”, nem feltétlenül politikusokból álló kormány létrejöttéhez. Elemzők szerint Draghi szerdán már kész kormánylistával járul az elnök elé.

Mattarella azzal indokolta döntését, hogy a parlament feloszlatása és a választások között hatvan napnak el kell telnie, és 2018-ban a voksolás után öt hónapig tartott az új kormány felállítása. Elvetette, hogy Giuseppe Conte ügyvivő miniszterelnökként vezesse az országot a választásokig, hangoztatva, hogy „korlátozott cselekvésű” kormány helyett súlyos döntésekre felhatalmazott csapatra van szükség az ország előtt álló hónapokban. „A következő időszak sorsdöntő lesz a vírus elleni küzdelemben, amelyet vagy legyőzünk, vagy elsöpör bennünket” – fejtette ki.

Mattarella kiemelte a vakcinálási program hatékony folytatásának jelentőségét a vírusmutációk Olaszországban is terjedő veszélye közepette, s egyúttal emlékeztetett, hogy március végén lejár az elbocsátások tavaly tavasz óta tartó befagyasztása, amely minél gyorsabb szociális védőprogram bevezetését igényli. Rómának ráadásul áprilisban be kell nyújtania az Európai Bizottsághoz a gazdasági helyreállítási források felhasználási programját.

Conte és az M5S húzták a legrövidebbet

Az első elemzések a jogászprofesszorból lett miniszterelnök Giuseppe Contét, valamint az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) tartják a helyzet nagy vesztesének. A párt 2018-ban Contével került kormányra, először a jobboldali Ligával, majd 2019 szeptemberétől a baloldali Demokrata Párttal (PD).

A kormányválságot január 13-án Matteo Renzi robbantotta ki pártja, az Élő Olaszország (IV) minisztereinek visszahívásával. Conte január 26-án mondott le. Először az államfő, majd a képviselőház elnöke, Roberto Fico próbálta egyben tartani a kormánytöbbséget, de minden egyeztetés eredménytelennek bizonyult. „Renzi egy csapással kiütötte Contét, az M5S-t és a PD-t is” – szóltak a sajtókommentárok.

Emlékeztettek, hogy „Supermario” Draghi az EKB volt elnökeként már „Európát is megmentette”, ugyanakkor rámutattak, hogy megbízatása korlátozott idejű lesz, lévén ő lehet a következő államfő, Mattarella utódja 2022-ben, így mandátuma egy évig tarthat.

Vélemények szerint Mario Draghit a közvélemény és a politika is megfelelő embernek tartja a gazdasági-pénzügyi talpraállás biztosítására: pártokon kívüliként kész gazdasági helyreállítási programot ad majd át a következő politikai kormánynak, ráadásul őt az EU is támogatja.

A felmérések szerint, ha most lennének a választások, a jobbközép könnyűszerrel győzne a kormányválságtól teljesen meggyengült eddigi kormányerők felett.

Matteo Salvini közösségi oldalán reagált az alkotmány első cikkét idézve, amely az ország sorsának döntési jogát a népnek ítéli oda. Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke hozzátette, hogy „az esetleges alacsony választási részvétel is jobb a választási jog megvonásánál”. Meloni következő lépésként a Conte-kormány felelősségre vonását jelölte meg, mert szerinte a kabinet félmillió vállalkozást döntött csődbe téves járványpolitikájával.

Forrás: MTI