Koronavírus: egy nagy kérdőjel az afrikai halálozási ráta

Az afrikai országok túlterhelt közegészségügyi rendszerei, a kórházak hiánya és a túlzsúfolt nyomornegyedek kombinációja miatt a szakértők katasztrófát jósoltak, amikor a koronavírus-járvány februárban elérte a kontinenst. Azonban korántsem ez a helyzet: az afrikai halálozási arány 2,4 százalék, ami alacsonyabb, mint a többi földrészen. De nézzük, mi lehet ennek az oka.

Az ENSZ áprilisban azt állította, a vírus mintegy 300 000 afrikai ember halálát okozhatja idén, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusban arra figyelmeztetett, hogy korlátozó intézkedések nélkül 190 000-en eshetnek áldozatul a járványnak.

Nos, világszinten a halálesetek száma a keddi nappal átlépte az egymilliót, azonban ebből mindössze 35 000 írható Afrika számlájára, legalábbis hivatalosan. A kontinensen összesen kicsivel több mint 1,4 millió embert diagnosztizáltak koronavírussal, a halálozási ráta így 2,4 százalék (ezzel szemben például Európában 4,5 százalék).

“Az eddig látottak alapján valószínűtlen, hogy akár a fertőzések, akár a halálozás szempontjából bármi olyan szintű katasztrófát fogunk tapasztalni, mint amit Európában látunk” – mondta el egy zimbabwei kórházcsoport vezető orvosa.

Szakértők mindazonáltal felhívják a figyelmet arra, hogy az adatok hamisak lehetnek, ugyanis a kontinensen élő mintegy 1,3 milliárd ember mindössze töredékét tesztelik, továbbá nem is jegyzik fel az összes halálesetet. Dél-Afrikában például május elejétől július közepéig mintegy 17 000 természetes halálesetet jegyeztek fel, ami 59 százalékkal magasabb, mint amire általában számítani lehet. Ez is arra utal, hogy a koronavírushoz köthető halálozások száma jelentősen meghaladhatja a hivatalos adatokban rögzített számokat.

Mindezek ellenére széles körű egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy az afrikai halálozási ráta eddig közel nem olyan rossz, mint amire a legtöbben számítottak.

Ennek számos oka lehet:

1. A vírus Afrikát később érte el, mint más kontinenseket, így az egészségügyi személyzetnek volt ideje úgy-ahogy felkészülni, például lélegeztetőgépeket beszerezni és tanulni a másutt végzett kezelésekből.
2. Sok afrikai országban korlátozott a nemzetközi utazás, ráadásul a belföldi utazást is nehezebb megoldani, mint más földrészeken.
3. A kontinens kormányai számára nem ismeretlenek a járványok; olyan halálos fertőző betegségekkel is meg kellett küzdeniük, mint például az Ebola, amely több mint 11 000 életet követelt Nyugat-Afrikában 2013-16 között. A tisztviselők tehát nagyon komolyan vették, amikor az új koronavírus az év elején terjedni kezdett a világon.
4. Ehhez kapcsolódik, hogy számos afrikai ország rohamtempóban rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be – Kenya például egy héttel az első regisztrált eset után bezárta az összes iskolát, kötelező karantént írt elő az országba érkezőknek, továbbá betiltott mindenféle rendezvényt és csoportosulást.
5. Fontos megemlíteni a kontinens demográfiai adataival kapcsolatos összefüggést. Azt tudjuk, hogy a koronavírus sokkal veszélyesebb az idősebb, egyéb betegségekkel küzdő korosztály számára. Nos, az ENSZ 2019-es jelentése szerint Afrika szubszaharai területein a népesség 62 százaléka 25 év alatti, míg a 65 évnél idősebbek aránya csupán 3 százalékot tesz ki. Összehasonlításképpen: ez az arány Európában és Észak-Amerikában 28 százalék a 25 év alattiak és 18 százalék a 65 év felettiek esetében.
6. Már a járvány terjedésének korai szakaszában felmerült, hogy a BCG-oltás – amely a tuberkulózis ellen véd és amelyet széles körben alkalmaznak Afrikában – enyhíti a Covid-19 megbetegedés tüneteit, sőt akár segít meggátolni a megfertőződést is. Bár a WHO ezt áprilisban határozottan cáfolta, mivel nem készült bizonyító erejű kutatás a témában, tény, hogy a vakcinának hosszan tartó, általános immunstimuláló hatása is van, ezért többféle fertőző betegség – így az új koronavírus okozta Covid-19 ellen is – hatásos lehet.

Forrás: Reuters / Kitekintő