Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Amikor a koronavírus-járvány elérte Lombardiát, az olasz kormány viszonylag gyorsan lezárta a régiót, majd néhány nappal később az egész országot is. Mivel még nem létezik védőoltás, sok más gazdag ország hasonló intézkedéseket hozott a fertőzés terjedésének lassítására. Noha ezek az rendelkezések hozzájárultak a vírus visszaszorításához Európában és Kelet-Ázsiában, a fejlődő országok továbbra is hatalmas veszélynek vannak kitéve: a járvány egyre nagyobb méreteket ölt Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában és Afrikában. Tekintettel arra, hogy a szegényebb országok nem engedhetik meg maguknak, hogy huzamosabb ideig leállítsák a gazdaságukat, elképzelni sem tudjuk, mekkora károkat fog okozni a Covid-19.
A Surgo Foundation nonprofit cég nemrégiben közzétett tanulmánya bepillantást enged abba, hogy mi lehet a válasz az afrikai országok tekintetében. A kutatók egy olyan modellt vázoltak fel, amely számos társadalmi-gazdasági és demográfiai tényezőt figyelembe vesz – például a népesség korát és sűrűségét, a politikai (in)stabilitást és az egészségügyi rendszerek minőségét -, ezáltal pedig igyekeztek megjósolni, hogy Afrika mely részeit érinti a legérzékenyebben a világjárvány.
Adataik azt mutatják, hogy az egészségügyi kockázatok meglehetősen egyformák az országok körében: bár a gazdagabb államok, például a Dél-afrikai Köztársaság és Egyiptom sokkal jobb egészségügyi ellátórendszerrel rendelkeznek, mint mondjuk Mali vagy Niger, de ugyanakkor idősebb a népességük is.
https://www.instagram.com/p/CCoHkcqJnwD/
A különböző területek tehát különböző okok miatt vannak veszélyben. Afrika tíz legsebezhetőbb régiója közül négy a Kongói Demokratikus Köztársaságban helyezkedik el, mégpedig nagyrészt az ország politikai instabilitása miatt, miközben Etiópia nyomornegyedei azért rizikósak, mert szinte lehetetlen betartani a társadalmi távolságtartást.
A Surgo Foundation megállapítása szerint mindemellett aggodalomra ad okot, hogy a mobilitás – és ezáltal annak az esélye, hogy a fertőzött emberek elterjesztik a koronavírust – lassuló ütemű visszaesést mutat, főként a leginkább kockázatos régiókban.
A elemzőcég szakértőinek mindazonáltal van egy “jó hírük” is: becsléseik szerint a halálozási ráta a kontinensen általában 0,22 és 0,76 százalék közé esik. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban ez az arány minimum a duplája. Ugyanakkor fontos megjegyezni azt is, hogy az afrikai koronavírus-fertőzések valódi száma valószínűleg soha nem lesz ismert, mert nincs lehetőség elég tesztet elvégezni – pontosabban alig tesztelnek valakit -, illetve sok helyütt a haláleseteket sem tartják számon.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: The Economist
